memetics + networkology = emergence

Archive for the ‘megközelítés’ Category

Memetika és marketingkutatás 2.

In megközelítés on 2011/10/14 at 19:31

Mérő László, ELTE Pszichológiai Intézet, Karafiáth Balázs, PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program

/Cikk első része itt./

A memetika gondolatvilágáról és eredményeiről kitűnő könyvek születtek, például Distin (2005), Boyd, Richerson (2005), Heylighen F., Chielens K. (2009), de az elmélet megismerhető Mérő (2007) könyvének 4. fejezetéből is. Mivel ebben a tanulmányban célunk egyfajta, a memetika szemléletmódján alapuló gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek és eredményeinek bemutatása, a memetikával kapcsolatos tudományos eredményeket és elméleti vitákat nem részletezzük.
Magát a mém fogalmát sem definiáljuk pontosan – erről manapság legalább olyan heves viták zajlanak, mint a gén fogalmának pontos definiálásáról annak ellenére, hogy a gének fizikai megtestesítőit majd száz évvel a gén fogalmának megalkotása után végre sikerült felfedezni. A mémek fizikai mibenlétét eddig még nem sikerült megtalálni, nem csoda hát, ha a mémnek nemcsak a pontos definíciója, hanem sokszor a puszta létezése is a viták tárgya.

Mi abban bíztunk, hogy a memetika van olyan szellemes és nagy horderejű tudományos gondolat, hogy pusztán az alapszemlélete is alapvetően új marketingkutatási módszerek kidolgozásához és hasznos gyakorlati eredményekhez vezethet. A genetika gondolatvilágát az állattenyésztők és a növénynemesítők már sokkal korábban eredményesen alkalmazták a gyakorlatban, mint hogy a DNS fel lett fedezve. Hátha a memetika gondolatvilága, szemléletmódja hasonlóan jól alkalmazhatónak bizonyul már most is.

Az elmúlt százötven évben a biológia, látványos fejlődése során, többet, mélyebb összefüggéseket fedezett fel, mint amik vizsgálatára eredetileg indult. “Az élőlényeket olyan dolgok (a gének) generálják, amelyek önmagukban ugyan nem élnek, viszont együttesen, szerencsés módon összeállt csapatokban a legkülönbözőbb fajta élőlényeket képesek kódolni, és megfelelő környezeti feltételek mellett az általuk kódolt élőlények valóban létre is jönnek. Ennek feltárásával a 20. század biológiája egy olyan mechanizmust fedezett fel, amely messze túlmutat az élet biológiai életnek nevezett formáján. Könnyen lehet, hogy az úgynevezett szellemi élet vagy a gazdasági élet ugyanazokon a működési elveken, ugyanazon a logikán alapul, mint a biológiai élet.” (Mérő 2007, 16. o.)

A mémelmélet azt feltételezi, hogy a gondolatokat, éppúgy mint a biológiai lényeket, olyan dolgok generálják (ezeket nevezzük mémeknek), amelyek önmagukban nem gondolatok, viszont együttesen, szerencsés módon összeállt csapatokban a legkülönbözőbb fajta gondolatokat képesek kódolni, és megfelelő környezeti feltételek mellett az általuk kódolt gondolatok valóban létre is jönnek.

Ha ez igaz, akkor miért ne lehetne a biológia logikája a marketingkutatásban is alkalmazható? A 20. század marketingje arról szólt, hogy milyen üzenet kerüljön a plakátra. A 21. század marketingje egyre inkább arról szól, hogyan kerül az üzenet a fejekbe: milyen üzenetek képesek elterjedni és a fejekbe bekerülni és milyenek nem, és eközben az üzenetekből mi torzul el és mi nem vagy csak kevéssé. Ennek vizsgálatára a memetika szemléletmódja nagyon ígéretesnek tűnt számunkra. Ha így nézzük, a gondolatok változásait, miközben átkerülnek az egyik ember agyából a másikéba, ugyanúgy a mémek mutációi okozzák, mint ahogy a biológiai lények változatosságát a gének mutációi.

A gyakorlati alkalmazás, a technika sokszor messze a tudomány előtt jár. A memetika jelen állapotában egy elmélet, amely modellekről, azaz: fikciókról szól, és nem empirikusan közvetlenül megragadható entitásokról. Egy elméletről mindig kiderülhet, hogy az alapját képező entitás a fizikai világban valójában nem is létezik. Ettől még az elmélet fontos és gyakorlatilag jól használható összefüggésekre deríthet fényt, ahogy például a kohászat a 17-18. században a flogiszton-elmélet segítségével korábban soha nem látott fejlődést ért el annak ellenére, hogy maga a flogiszton (az alkimisták által évszázadokon át feltételezett önálló égésanyag, amely pozitív és negatív súlyú egyaránt tud lenni) végül is nemlétező entitásnak bizonyult.

Valami hasonlót reméltünk a memetika elméletétől, amikor megpróbáltuk a marketingkutatásban alkalmazni. Egy ilyen alkalmazás során az ember kikerüli a nagy elméleti problémákat, nem azokat próbálja megoldani, hanem olyan megoldásokat keres, amelyek anélkül is működőképesek lehetnek, hogy a nagy tudományos alapproblémák megoldódnának. Az alkalmazót ilyenkor egy tudományos megközelítés szellemessége, gondolatgazdagsága ragadja meg, és csak kevésbé bánja, ha az adott elmélet a tudomány berkein belül még vitatott. Ugyanakkor amennyiben az alkalmazás sikeres, az visszahathat a tisztán elméleti kutatásokra is, akár úgy, hogy az elméletet megerősíti, akár úgy, hogy irányt mutat egy erősebb, hatékonyabb tudományos elmélet (a flogiszton esetében például az oxigén felfedezése) irányába.

Ezért reméltük, hogy a mémelmélet sikeres eszköz lehet a mai marketingkutatás néhány olyan problémájának megoldására, amelyeket a hagyományos marketingkutatás eszközeivel csak nagyon kevés sikerrel lehetett megragadni. Ennek a megközelítésnek az úttörői: Mauboussin, Bartholdson, K. (2002), Kirby, Marsden (2005), Wu, Yufan, Ardley, Barry (2007), Rushkoff (2010).

/Cikk következő része itt./

Learn more:

Előadásom a HMC Meetupon mémekről, márkákról és egókról

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi Györggyel és Magyar Kornéliával.

Memetika és marketingkutatás – első rész

In megközelítés on 2011/10/04 at 12:56

Mérő László, ELTE Pszichológiai Intézet, Karafiáth Balázs, PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program

Az egyetemes darwinizmus abból indul ki, hogy többféle, egymástól egészen különböző fajta darwini evolúció létezik, amelyek egymással párhuzamosan zajlanak, mindegyik a maga darwini szabályai szerint. Így például a gondolatok evolúciója is alkothat egy tisztán darwini folyamatot, amely már nem a biológiai lények, hanem a gondolatok túléléséről szól. A különféle “élőlények” (a biológiai lények, illetve valamiféle “gondolat-lények”, amelyek szintén születnek, élnek, meghalnak az emberi agyakban) egészen másfajta erőforrásokért versenyeznek. A biológiai evolúció résztvevői olyasfajta szűkös erőforrásokért versenyeznek, mint a táplálék vagy a terület, a gondolatok evolúciójának résztvevői pedig olyasfajtákért, mint a figyelem vagy az utánozás. Eközben ezek az evolúciós folyamatok kölcsönösen megváltoztatják a verseny feltételeit egymás számára.

Az evolúciós pszichológia paradigmáját a biológus E. O. Wilson ezzel az analógiával világította meg: “A gének pórázon tartják a kultúrát. Bár a póráz nagyon hosszú, elkerülhetetlen, hogy az értékek az emberi génparkra gyakorolt hatásuk alapján körvonalazódjanak.” (Wilson 1978, 167. o.) A pszichológus Susan Blackmore így állítja szembe Wilson analógiájával az egyetemes darwinizmus világképét: “A póráz mindkét végén egy-egy kutya ugat –, és mindegyik őrülten rohan, hogy saját önző másolódását szolgálja.” (Blackmore 2001, 66. o.) Az evolúciós pszichológia paradigmájában a gén a gazdi és a gondolatok a kutya, míg az egyetemes darwinizmus paradigmájában gazdi nincs, és mindegyik evolúció csakis a maga szempontjai szerint alakítja a különböző fajta biológiai lényeket, illetve “gondolat-lényeket”.

A két paradigma vitája napjainkban is zajlik, és ezt a vitát jelen tanulmányunk sem fogja eldönteni. Az evolúciós pszichológia paradigmája alapján dolgozó kutatók megmutatták, milyen erős és elegáns tudományos eredmények születhetnek abból, ha valaki e paradigma szerint szemléli a világot, tervez kísérleteket és értelmezi azok eredményeit. Ebben a tanulmányban nem a vita eldöntése a célunk, és nem is egy egységesítő elmélet kidoglozása, hanem annak bemutatása, hogy az egyetemes darwinizmus szemléletmódja miképpen bizonyult alkalmazhatónak a marketingkutatás területén.

Immár több mint harminc sikeres memetikai marketingkutatási projekt bizonyítja, hogy a Darwin’s Marketing Evolution által kifejlesztett technológia alkalmazásával fontos kérdésekre olyan válaszok kaphatók, amelyek a hagyományos marketingkutatási eszközök segítségével nem kaphatók meg. Ezek segítették megrendelőinket hatékony marketing stratégiák kidolgozásában, működőképes üzenetek tervezésében, kreatív anyagok memetikai auditálásában. Kutatási eredményeink alapján sok esetben komplex memetikai gépezet volt tervezhető, amelyet azután folyamatosan lehetett adaptálni az állandóan változó környezethez, mivel az eredmények alkalmazásával a terjeszteni kívánt mémek evolúciósan sikeres „gondolat-lényekbe”, üzenetekbe voltak beépíthetők.

A kutatási projektek megrendelői között szerepelnek: Abbott Hungary, CIB Bank, E.ON Hungary, GSK Hungary, Hitelgarancia, Infopark, K&H Bank, L’Oréal Hungary, Magyar Posta, Magyar Telekom, MKB Bank, MOL, OTP Bank, SAP Hungary, T-Mobile, T-Online, közülük többen 2-4 projekttel is.

A kutatások megrendelői ragaszkodtak ahhoz, hogy az általuk finanszírozott kutatás eredményeiből csakis ők profitálhatnak, és nem járultak hozzá az eredmények publikálásához. Referenciaként használhatjuk ezeket a cégeket, de az eredményeket még néhány évig nem mutathatjuk be. Például ilyen referencia-nyilatkozatot kaptuk: „A Magyar Telekom, mint élenjáró infokommunikációs vállalat használta/használja az úttörőnek mondható memetikai kutatást a magyar piacon szintén élenjáró és egyedi T-Home Tv szolgáltatás marketingkommunikációs tevékenységeinek kialakítása során.”  Erre magánemberként, illetve cégként büszkék vagyunk, de megértjük, ha a tudományos eredmények iránt érdeklődő olvasót ez nem elégíti ki. Arra is büszkék vagyunk, hogy kutatási eredményeink általános marketing stratégiákban és konkrét reklámokban is megjelentek, sőt például egy banknál a fiókvezetők Balanced ScoreCard-jának (Kaplan, Norton, 2004) kritériumai között is szerepeltek. Ez azt mutatja, hogy memetikai kutatásaink eredményeit a bank vezető munkatársai teljesítményének értékeléséhez közvetlenül felhasználták – de ez a tény is túl általános ahhoz, hogy a memetika alkalmazási lehetőségei iránt érdeklődő olvasó igényeit kielégítse.

Mindez alól kivétel egy olyan projekt, amely innovációs járulékból lett finanszírozva, és így fő tudományos eredményeit nemcsak módunkban áll, hanem törvényes kötelességünk is publikálni. Így jelen tanulmányunkban e projekt eredményeivel illusztráljuk az általunk kifejlesztett memetikai elvű marketingkutatási technológia segítségével kapható gyakorlati eredményeket.

 

/Cikk következő része itt./

 

Learn more:

Előadásom a HMC Meetupon mémekről, márkákról és egókról

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi Györggyel és Magyar Kornéliával.

Memetika és márkaépítés – előadásom a HMC meetup-on

In megközelítés, tézisek on 2011/07/26 at 00:21

Learn more:

“Sejtésem szerint legalább négyszer kell betenni a helyi kultúrába egy mémet ahhoz, hogy elterjedjen.”

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi György és Magyar Kornélia beszélget Karafiáth Balázzsal.

San Francisco, 1958

In esetek, megközelítés on 2010/11/02 at 09:45

Nagyon mással voltak elfoglalva az itteniek, mint mi otthon az ötvenes évek végén. ’58-ban érkezett ide a Giants baseball csapat, szép helyi szóval: frencsájz :)) New York Cityből. Nnna, azóta nem is nyerte meg a bajnokságot sosem, mit ma végre igen, és a helybeliek teljesen készen vannak. Nem igazán tudnak rendesen mulatozni itt az emberek, mint mondjuk a spanyolok, vagy jobb napokon a magyarok, de azért üvöltenek, nyomják a dudát, fel-le ugrálnak, teli szájjal örülnek. Óriási a hit, a közösségi érzés a csapat körül. Ezeknek az embereknek, és ez férfiakat és nőket is jelent, nincs szegregáció a szurkereknél, ez rengeteget jelent. Győzött a Giants, ma minden lehetséges.

Ők ma itt átkerültek egy kicsit egy másik univerzumba.

Helyi cimborám egy napok óta elérhetetlen bankártól kapott egy emelt hangú hívást este fél tízkor, aki belerikoltotta a telelfonba, hogy nagy dolgok történnek ma a városban, holnap ők is üljenek le és jussanak el egy pozitív végkifejlethez….

Sokan kifelé élik meg az eksztázist, az utcán és bárokban, mások csak nagyon jót örülnek a médiában figyelve az eseményeket. Egy pillanatra, és ha jól élik bele magukat az eksztázisba, akár egész éjjel úgy érezthetik, átkerültek az örökkévalóságba. Kiemelkedtek a mindennapi időből, és megtapasztaltak együtt valamit. Ezt közösségben tapasztalták meg, tehát az élménnyel megtapasztalták a kapcsolatukat is a közösséggel, ami itt legalább az egész várost, de inkább az egész régiót érinti. Ma nyilván mindenki Giants szurker Észak-Californiában. És egy dolgot kell mindenképpen tennie mindenkinek: továbbadni a hírt, megerősiteni a másikban percenként (sajnos) hogy ez tényleg így igaz, így történt, beszélni róla, felhivni vkit, blogolni, tweetelni, smsezni róla.

Az ilyet hivja Csikszentmihályi flow élménynek. Amikor az ember egy nagyobb egész részének érzi magát több-kevesebb időre. Ha ez közösségben történik akkor elképesztő módon felerősödik. Gondoljanak rá milyen izgalmas meccset figyelni egy teltházas standionban.

Oda akarok kilyukadni, hogy mint a téma kutatója mindig kritikus voltam a marketing és a média szerintem buta  és butító tendenciái ellen. Eközben mint tanácsadó abban hiszek, hogy vissza lehet menni a gyökerekhez, van közös érdeke fogyasztónak és gyártónak, nevezetesen a racionális, egészséges, nem túlhajszolt fogyasztás. A fogyasztói társadalom nem ördögtől való, hiába a legrosszabb rendszer, ami létezik, mégis a legjobb olyan, amit eddig kiizzadt az emberiség, és a gyakorlatban is megállja a helyét (ld még, nyilván: demokrácia, ugyanez a képlet).

Hogy visszakanyarodjak a San Francisco Giants győzelmi ünnepéhez, amihez azóta már rendőr-helikopterek érkeztek erősítésként: itt a memetikai fertőzés már annyira erős, hogy ez a fajta eksztázis nem különböztethető meg egy vallási eksztázistól. Ezek az emberek más kelléktárral, mise helyett meccsel, és más mémekkel de ugyanazt a valahova tartozást élik meg, mint a miséken a hivők.

Mi következik ebből?

Egyrészt az, hogy az ilyen konnotációban gyakran használt kultusz metafóra távolítja ezt a jelenséget, miközben ennél közelibb metafóránk is van rá: “vallás”. Ez a város ma azt “vallja” együtt, hogy GO-GIANTS!!, és elképzelik magukat ahogy az egész város kis részeként ők is együtt örülhetnek a nyájjal.

Másik pedig az, hogy mindennek semmi köze ahhoz, hogy ez épp baseball vagy amerikai foci (baseball), hányas számot viseli az aktuális sztár (55) és úgy néz-e ki mint egy “stoned slacker” (igen). Ez egy állóhullám, egy emergens mintázat, amibe most ők illeszkednek jól, megfelelnek éppen, mert időben és térben meghatározottan ők férhetnek bele.

A kérdés ami itt felmerül pedig nyilván az, hogy mégis hogyan lehet belekerülni egy ilyen hullámba, tulajdonképpen hogyan lehet szörfözni ennek a fitnessz-hullámnak a felső régióiban (vagyis a “tetején”, ha már szörf).

A másik kérdés ami felmerül, hogy baj-e ez. Baj-e bármilyen szempontból az, hogy a régi vallások helyébe új, kisebb, kevésbé időtlen, sőt inkább hétköznapi vallások kerülnek? Lehet egy cég egy vallás? Mi van akkor, ha kiderül: viccesen az Apple vallás pápájának is nevezett Steve Jobs tulajdonképpen tényleg egy ilyenfajta funkciót (is) tölt (mára) be. Mi van, ha nem ott van a vicc, mint ahogy gondoljuk. Nem az a vicc, hogy a CEO a pápánk, hanem az a vicc, hogy tényleg.

Epidemiológia+Networkológia

In megközelítés on 2010/09/25 at 04:45

A hálózati elmélet és a power law (skálafüggetlen) eloszlás szerinti terjedés új magyarázatokkal szolgált a vírusok terjedésének megértéséhez. A hagyományos epidemológia kutatások a vírusterjedést random networkben vizsgálták standard küszöb modellel: ha vírus virulensebb, mint a küszöb érték: elterjed, ha kevésbé, akkor elhal. (Granovetter)

A modell működésének a korlátai a scale-free networkök, azaz a hatványfüggvény szerint szerveződő hálózatok megfigyelésével vált nyilvánvalóvá. Barabásiék kutatása alapján ha bejut bármilyen erős vírus a hálózatba, és megtámadja a központokat, akkor topológia miatt újra és újra fertőzni fog – azaz eltűnik a küszöb a fertőzés előtt. (Pastor-Satorras és Vespignanie)

Az emberiség társadalmi hálózata több szempontból, például szexuális szokásaiban is scale-free network elosztást mutat (Liljeros-Edling-Amaral) Az emberiség mémjeinek terjedését is vizsgálhatjuk az epidemológiából származó modelleken, ahol, hasonlóan a vírusokhoz, bizonyos mémek fertőzőbbek másoknál, tehát jobban terjednek majd a hálózatban. Ha azonban skálafüggetlen hálózatban terjednek a mémek, úgy a terjedés előtti hálózati akadályok is ugyanígy leomlanak.

Mémterjedésben a hálózatok általános adottságai valamint egyedi tulajdonságaik felmérése további segítséget nyújtanak. A központi kontroll hiánya, az egyedek autonóm állapota és magas összekötöttsége, illetve a kapcsolatok hálózatában a hatások nem lineáris, hanem hálószerű volta mind elősegíti a gyorsabb terjedést. Hasonlóan a világháló feltérképezett topológiájához (Broder, 2000) a network-ök topológiájának, a közösségek egymáshoz képest való elhelyezkedésének megértése kulcs a vírusterjedés módjainak megértésénél is.

Emergens világkép

In megközelítés on 2010/09/25 at 02:07

Az emergens világkép, amit itt bemutatok, evolúciós alapokra épül és nagyban támaszkodik a networkológia és a memetika által tételezettekre. Emellett beljátszik még általában is a biológia, a komplex rendszerek tudománya, a szociológia, a közgazdaságtan, a kulturális antropológia.

E blogban közzéteszem amit a témában folytatott olvasgatás, beszélgetés és főleg a csinálva tanulás közben tanultam. Célom a párbeszéd a témában, szeretnék néhány új gondolatot, néhány új agyat megismerni.

Welcome! + A szerzőről

In ego, megközelítés on 1972/09/20 at 05:30

Karafiáth Balázs:
“Welcome! Az emergens*média evolúciós megközelítésben mutatja be a kortárs emberi kulturát. Arra vagyok kiváncsi, mi az, ami elterjed, mi az, ami fennmarad és meddig? Kultúra alatt pedig a teljes “emberi kultúrát” értem, építészettel, játékokkak, technológiákkal és szokásokkal együtt. Ha érdekel, hogy mit miért csinálsz vagy gondolsz, olvass el pár rövid írást! Kommentekre szívesen válaszolok! Jó mémvadászatot!”

Please find the English version @ http://emergens.hu/1972/09/20/bio

BIO

Karafiáth közgazdász, kommunikáció-kutató, 1972-ben Szekfű Balázs néven született. 2010-ben vette fel régi családnevét, melynek magyar jelentése: szegfű.

A Darwin’s Marketing Evolution stratégiai igazgatója. A Mérő Lászlóval alapított Darwin’s a memetikai marketing úttörője, a cég kutatói módszertanára épülő marketing stratégiai tanácsadói szolgáltatását igénybe veszi a MOL, az OTP, a Magyar Telekom, az E.ON, a L’Oreal. Korábbi ügyfeleik: Magyar Posta, K&H Bank, CIB Bank, SAP Magyarország, Abott Laboratories.

Karafiáth PhD kutatásának témája az emberi közösségek memetikai hálózata. 2001 óta óraadóként saját óráit oktatja budapesti egyetemeken, legutóbb a MOME Elméleti Intézetében “Bevezetés az emergenciába” címen. Memetikát és internet stratégiát tanít a Kürt Akadémia Üzleti Gondolkodó Iskolájában.

Alapító tagja az Emergencia Kutató Intézet egyesületnek, mely az egyetemes darwinizmus világképének interdiszciplináris vizsgálatát helyezte diskurzusának fókuszába. Blogjának címe: www.emergens.hu

Rendszeresen ad elő konferenciákon az hálózati gazdaságról és az információs társadalomról, cikkei jelennek meg a sajtóban, magas.les néven 7 évig műsort készített a Tilos Rádióban.

Kutatási és érdeklődési területei a hálózati gazdaságtan, a memetika és az internetes politika. E témákban az érdekesnek jelölt cikkek a Delicious linkgyűjtő és -megosztó segítségével elérhetőek.

1982 óta érdeklik a számítógépek, amióta összehekkelt egy BASIC programot egy ZX Spectrum gépen. Közreműködésével valósult meg az első, még a web előtti ún. BBS alapú virtuális közösség Magyarországon, a Digitális Sziget, 1994-ben. Elindítója az első megtervezett online közösség, a Sulinet generációt megszólító Főzelék-nek. Tíz éve tart előadásokat arról, hogy cégek, pártok és civil szervezetek hogyan alakíthatnak ki nyerő stratégiákat a technológiai változások által meghatározott új üzleti és társadalmi környezetben.
http://del.icio.us/szekfu/networked_economy

Memetikai érdeklődése 10 éves, amikor PhD kutatási témának az emberek között terjedő ideák vizsgálatát és az emberi közösségek hálózatának egyidejű vizsgálatát választotta. A PhD dolgozat még befejezésre vár.
http://del.icio.us/szekfu/memetics

A magyar demokrácia és politikai élet változásaira egyre nagyobb hatással vannak az új technológiák. A közösségek számára új és újabb lehetőséget biztosító social media a közösségképződésre kevéssé fogékony magyarokat is megérintheti.
http://del.icio.us/szekfu/online_democracy

San Francisco, New York és Budapest mellett sok időt tölt választott falujában Szentantalfán.

CV

2007 óta a Darwin’s Marketing Evolution stratégiai igazgatója

2oo6-2oo7-ben a Yale World Fellows Programon vett részt.

2004-ben megalapítja a Darwin’s Marketing Evolution Kft-t.

2oo3-2oo4-ben a Informatikai Vállalkozások Szövetségének igazgatója, 1999-2007 között elnökségi tag.

Az 1997-ben alapította negyedmagával a Carnation Kft-t, melynek ügyvezetője, majd a jogutódként 2000 augusztusában megalakult Carnation Internet Tanácsadó Részvénytársaság elnöke 2003. májusáig.

1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés-szervezés és marketing szakán MBA minősítést szerzett, angol nyelven írt diplomamunkájának címe “Cross Cultural Communication”.

1993-ban alapító tagja a Sziget Kft-nek.