memetics + networkology = emergence

Archive for the ‘alkalmazás’ Category

Planking – pózolók a kibertérben (vendég-poszt)

In alkalmazás, esetek on 2012/09/12 at 06:32

2012. november 22-én Szűcs Attila felkérének örömmel eleget téve megnyitom kiállítását a Deák Erika Galériában, melnyek címe: Planking (www.szucsattila.hu). Pohly Feri jóvoltából jött létre a hálózati kapcsolat, amikor megkérdezett annó a plankingről és megírta az Origón. Ebből idézett Farkas Zsuzsanna kíváló összefoglalójában a pózolós mémekről, amelyet alább olvashattok. Zsuzsié a szó:

Amikor arról szól egy vezércikk – az egyik vezető hírportál bulvároldalán –, hogy Flour Tomi „összebaglyozta” Bécset; vagy amikor – több mint 700 ezer rajongóval – saját Facebook-oldala van a deszkaként pózolásnak (planking), érdemes megvizsgálni az internetes pózolás példátlan népszerűvé válásának okait.

Ez az esszé miután röviden összefoglalja a mém-elmélet Dawkins-i gyökereit és az internetes mémek általános jellemzőit, kifejezetten a különböző pózokat bemutató online mémekkel – összefoglaló nevükön a „photo fad” jelenséggel – foglalkozik. Dawkins mém-definíciójának analógiáján keresztül elemzem az egyes altípusok működését, és bemutatom photo fad jelenség fejlődését –, vagy Dawkinst idézve – evolúcióját.

Ezt követően megvizsgálom azokat a mozgatórugókat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miért is vonzó emberek százezrei számára például egy rögbi játékos jellegzetes pózában való fotózkodás, és hogy több millió ember számára tegyék elérhetővé a képeket az interneten. Végül kitérek arra, hogy miként válnak ezek az amúgy igen vicces imidzsek kulturális árucikké a globális piacon.

Mi is az a mém?

Richard Dawkins „Az önző gén” című művében fektette le a memetika tudományos alapjait, amikor is először írt arról, hogy a kultúrában is létezhet a génekhez hasonlóan működő információs egység, amelyet mémnek keresztelt el. A mém elnevezés a görög miméma – utánzás- és a gén szavak összetételéből ered.

A génekhez hasonlóan a mémek célja is az, hogy replikálódjanak, azaz hogy másolás útján megismétlődjenek. Ilyen módon alakul ki az evolúció. A replikáció közben hibák csúsznak be, mert nem mindig pontosan másolódik le egy-egy minta. Így jön létre a sokféleség. A szelekció által pedig eldől, hogy a különböző túlélési lehetőségű minták közül melyik az, amelyik képes a túlélésre. Mindez a természetben és a kultúrában is ugyanilyen módon működik, így a kultúra tekintetében is beszélhetünk evolúcióról, mivel a kultúra voltaképp különböző replikálódó információs minták összessége. (Dawkins, 1986)

Dawkins interpretációjában a mém:

„…lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk.” (Dawkins 1986)

Trollface, Nyan Cat, Sad Keanu és a többiek – mémek a világhálón

Dawkins a mém-koncepciót ugyan még az internet megjelenése előtt, a hetvenes években al-kotta meg, leírása viszont teljes mértékben megfelel a világhálón terjedő digitális fájloknak és hiperhivatkozásoknak. Az analógiának köszönhetően az internetes közösség Dawkins nyomán szintén mémnek keresztelte el ezeket a gyorsan replikálódó fájlokat.

Ahogy a népmesék szájról szájra, az internetes mémek site-ról site-ra terjednek a globális térben.
Az online mémek leginkább Web 2-höz köthető interaktív közösségi oldalakon (Facebook, Twitter), blogokon, illetve a kép- és videómegosztó oldalakon (Tumblr, Flickr, YouTube) keresztül replikálódnak. A legtöbb esetben csatolt fájl, vagy link formájában adjuk őket tovább ismerőseinknek. Az ismerősök aztán szintén tovább adják az adott mémet, amely aztán vírus módjára szaporodik el a kibertérben.

Mémet bárki létrehozhat, ennek a legegyszerűbb módja, ha valamelyik internetes mémkreátort használjuk. (http://memegenerator.net/, http://memebase.com/ragebuilder/, http://memecreator.net/) Ezeken az oldalakon már kész sablonokat kapunk, így mindenki számára adott a lehetőség, hogy saját mémet készítsen, ami aztán szabadon terjedhet a globális világhálón.

Az online mémek csak úgy, mint a Dawkins-i értelemben vett mémek egy sűrített információtartalmat hordoznak – általában egy-egy vicces kép, animáció, videó, vagy karikatúra formájában. A felhasználók kreativitásának köszönhetően naponta több ezer új mém keletkezik a neten, a sikeresebbeknek elképesztő gyorsasággal replikálódnak, és számtalan verziójuk /mutánsuk jön létre.

Mivel esszémben egy speciális internetes mémcsoportot fogok részletesen elemezni, itt csak néhány példát említenék meg röviden szemléltetés céljából.

Vegyük például a népszerű mémcsoportot, a képregényhez hasonló rage comics karikatúrákat. A figurák rövid, vicces képregények szereplői, melyeket egyszerű számítógépes technikával rajzolnak meg. Ezek a képregények tipikus hétköznapi élethelyzeteket vázolnak fel néhány kockában, a végén vicces csattanóval. Az egyes figurák sűrített jelentést hordoznak, bosszúságot, (Fuuuu Guy), kárörömöt (Trollface), magányt (Forever Alone) vagy haragot (Y U Guy) fejeznek ki.

Rage comics figurák

Ezek a szereplők mindig ugyanúgy jelennek meg – azaz replikálódnak – a történeti kontextust viszont a felhasználók hozzák létre, saját ötleteik alapján a mémkreátorok segítségével. Így jönnek létre a különböző mutációk.

Rage comics: Fuuuu guy különböző helyzetekben

Egy másik népszerű internetes mémcsoport a gif, amely az örökmozgó animációk összefoglaló neve. Itt az állandó ismétlés válik a humor forrásává.
Egy ismert példa: http://szuperblog.szuperblog.hu/napi-gif-pentek/

Jellemző még, hogy ismert személyek egy-egy véletlenszerűn elkapott pillanatképét kiragadják az eredeti környezetből, és azt új kontextusba helyezik, vagy rövid szövegbetétekkel egészítik ki. Az ilyen típusú mémeknek is számtalan verziója van, híresebbek például a Sad Keanu, vagy a Strutting Leo.

Sad Keanu -  az egyik verzió a több száz közül

Rengeteg példát lehetne még említeni, a világhálón több ezer mém terjed, melyeknek naponta jönnek létre újabb és újabb mutánsaik.

Pózolj szörfdeszkaként, és hódítsd meg a világhálót!

Mivel a különböző mémek tárháza szinte határtalan, a következőkben egy speciális mémtípust fogok részletesebben megvizsgálni, az úgynevezett photo fad jelenséget. A photo fad csoportjába azok a fényképes mémek tartoznak, amelyeken az fotóalanyok egy jellegzetes pózban fényképeztetik magukat.

Egy adott póz akkor válik mémmé, amikor replikációval rohamosan elterjed az interneten, majd létrejönnek a különböző mutációi.

Az első ilyen mém a planking vagy magyarul „deszkázás” volt, amelynek gyökerei egyes források szerint egészen 1997-ig nyúlnak vissza (The Guardian, 2011.05.16.), mások szerint 2004-ben kezdődött (knowyourmeme.com 2011.03.15.). A vélemények azonban megegyeznek a tekintetében, hogy a planking őse az úgynevezett lying down game volt, amelyet két angol tinédzser – Gary Clarkson és Christian Langdon – talált ki saját szórakoztatásukra. (The Guardian, 2011.05.16.) A jelenség neve a későbbiekben változott plankingre.

A deszkázás 2011. március 27.-én minden addiginál nagyobb népszerűségre tett szert azáltal, hogy David Williams rögbi játékos a Manly-Warringah Sea Eagles és a Newcastle Knights közötti mérkőzés után több ezer ember előtt vágta magát hasra a Brookvale Oval stadion közepén, megteremtve ezzel az első televízió által is közvetített plankinget. (knowyourmeme.com, 2011.03.15.) Ettől kezdve tömegesen kezdtek elterjedni az interneten azok a fényképek, amiken a fotóalanyok szörfdeszkára emlékeztető pózban fényképeztetik magukat. A jelenségnek saját Facebook oldala is létrejött, amelyet jelenleg 732 000 fő like-ol. Itt mindenki feltöltheti és megoszthatja saját planking fotóját. http://www.facebook.com/OfficialPlanking

A dolog lényege annyi, hogy az ember szokatlan helyeken hasra fekszik, kezeit pedig szorosan a test mellett tartja. A bátrabbak extrémebb helyeken is plankingelnek, hirdetőtáblák tetején, magas épületeken vagy szobrokon, de egy átlag plankingelő általában maximum a ruhás-szekrény tetejéig jut el.

Planking az irodában: Előtte érdemes meggyőződni arról, hogy a főnökünk nincs a közelben, mert akár az állásunkba is kerülhet a móka. (The Sydney Morning Herald, 2011.09.08.)
A planking sikere után újabb pózok jelentek meg és váltak internetes mémmé. Ezek utalhatnak egy-egy híres ember jellegzetes mozdulatára (pl. Scarlett Johnasonning, Tebowing) valamilyen popkulturális jelenségre (pl. Batmanning, Draping) de vannak olyanok is, amelyek nem vonatkoznak semmi különösre, egyszerűen csak viccesek. (Owling, Teapotting).

Az owling, vagy magyarul a „baglyozás” a plankingre adott válaszreakcióként jött létre, amelyből szintén mém lett.

Flour Tomi Bécsben owlingol (Index, 2011)

A legújabb őrület a draping. 2012. február 3.-án jelent meg a Tumblr-en az eredeti kép, abból a célból, hogy a Mad Men (Reklámőrültek) című népszerű amerikai sorozat készítői hírverést csináljanak az új évad március 25-i kezdésének. A képen a sorozat főszereplője Don Draper látható. Február 21-én már megjelent pár fotó a Twitteren, amelyen a fotóalanyok Draperhez hasonlóan pózolnak. A február 27-i héten pedig már a Flickr és a Pinterest képmegosztó oldalak is tele voltak az ilyen típusú fényképekkel, márciusban pedig elárasztották az internetet. Még egy hónap sem telt az eredeti kép megjelenése óta, de a drapingnek már saját Facebook oldala van, és szinte percenként jönnek létre az újabb verziók. (http://knowyourmeme.com/memes/draping)

A Mad Men című sorozat nyitó képe És egy lelkes drapingelő

A népszerű pózoknak számos mutációja jön létre azáltal, hogy az adott pózt különböző személyek – vagy állatok, plüssjátékok, esetleg más mémek – mutatják be eltérő kontextusokban. Változatosak a helyszínek is, pózolós képet lehet készíteni munkahelyen, turisztikai látványosság előtt, otthon a tévé előtt, utcán, múzeumban, bárhol, ahol éppen eszünkbe jut.
Nézzük például a „Scarlettjohanssoningozást”. Miután a Hollywood-i színésznő meztelen képei 2011 szeptemberében kikerültek az internetre, már órákkal később megjelentek az őt utánzó fényképek minden elképzelhető verzióban.

Scarlett Johansson a tükör előtt Pár órával később megszületik a „Scarlettjohansonning”

Szeptemberben mindenki még Flat Eric is „Scarlettjohanssoningolt”

Az, hogy melyik mém válik sikeressé több tényezőtől is függ. Már Dawkins is arról írt, hogy egyes mémek sikeresebbek a mémkészletben, mint mások, ami a természetes szelekciónak felel meg. Dawkins szerint a mém túlélési képessége elsősorban három tényezőtől: a hosszú élettartamtól, a termékenységtől és másolási megbízhatóságtól függ. (Dawkins, 1986) Ezek a tényezők azonban nem egyenrangúak, a sikeresség szempontjából a termékenység az, ami igazán fontos a másik két jellemzővel szemben.

„Éppúgy, mint a gének esetében, a termékenység sokkal fontosabb, mint a konkrét példányok élettartama. Ha a mém egy tudományos gondolat, akkor elterjedése attól függ, mennyire elfogadható a tudós egyedek populációja számára; túlélési értékét durván megmérhetnénk azzal, ha megszámlálnánk, hogy az egymást követő években hányszor hivatkoztak rá a tudományos folyóiratokban. Ha népszerű dallam, akkor elterjedtségét a mémkészletben megbecsülhetjük annak alapján, hogy hány ember fütyüli az utcán. Ha nőicipő-modell, akkor a populációmemetikusok a cipőboltok eladási statisztikáit használhatják fel.” (Dawkins, 1986)

Már az internetes mémek esetében is léteznek olyan statisztikák, amelyek az egyes mémek sikerességét mérik. Ilyen például az egyik legnagyobb online mémadatbázis, a knowyourmeme.com honlapján található statisztika, amely a Google keresési találatok alapján percre pontosan megmutatja, hogy egy adott mém épp mekkora népszerűséggel rendelkezik.

Az alábbi grafikon a plankingre vonatkozik. Az ábrából jól látszik, hogy a planking 2011 márciusában érte el népszerűségi csúcspontját, ekkor kerestek rá a legtöbben. 2012-re viszont már szinte senki sem írta be a Google keresőbe. Ettől függetlenül a planking valószínűleg beírta magát a történelembe, állandó hivatkozási példa, számos verziója létezik, trendet teremtett, így tehát sikeres mémnek mondható.

A Planking népszerűségi diagramja (Forrás: knowyourmeme.com)

15 perc hírnév vagy a posztmodern kor ready made-jei?

Vajon miért hozza lázba emberek millióit az, hogy a tükör előtt csupasz fenékkel, vagy dolgok tetején bagoly pózban fényképezik magukat, majd az elkészült képeket több ezer emberrel megosztják? Számos magyarázat létezik.

A pózolós mémek sikerességét egyesek a meghökkentésben látják.

„Szeretem meghökkenteni az embereket, és az, hogy valaki egyszer csak melletted fekszik a betonon vigyázzban, meghökkentő. Nem értik, mi van.”– mondja Bor Máté profi plankinges (Népszabadság Online, 2011.11.04.)

A meghökkentés számos művészeti ágban eredményezett termékeny mémeket. A 20. század eleji avantgárd művészek ugyancsak a meghökkentés technikáját alkalmazták, és írták be magukat a kultúra történetébe. Amikor Marchel Duchamp egy közönséges piszoárt kiemelt az addig megszokott környezetéből, és egy teljesen új kontextusba – a múzeumba – helyezte- hihetetlen megbotránkoztatást váltott ki. A heves kritikák azonban egyben ismertséget is hoztak Duchamp ready-made-jeinek, illetve az általa hirdetett művészetfilozófiának. A bajszos Mona Lisa, vagy a múzeumban kiállított biciklikerék ma is ismert alkotások, amelyek mémként terjedtek el mind a képzőművészetben, mind a popkultúrában.

Úgy tűnik tehát, hogy a meghökkentés és a megbotránkoztatás sikeresnek bizonyul abban, hogy egy-egy mém minél inkább elterjedjen. A sikeres túlélés szempontjából a mémek számára a Dawkins-i elméletet követve pedig pontosan ez az, ami a legfontosabb. Ha úgy vesszük, az úgynevezett „megélhetési celebek” – Kiszel Tünde, Paris Hilton vagy Lindsey Lohan – is tu-lajdonképpen eszerint a stratégia szerint tudnak a bulvármédia sztárjai maradni.

A pózolós mémek népszerűsége ugyanakkor nagyon sokat köszönhet annak, hogy sok internet felhasználó kifejezetten élvezi azt, hogy egy fotó által több millió tekintet kereszttüzébe kerülhet. Az online pózolás kiváló alkalom arra, hogy az ember minél többször jelenjen meg az online térben, és önmagát reklámozva kielégítse nárcisztikus hajlamait. Tari Annamária a Z Generáció c. könyvében ír arról, hogy a virtuális térben a narcissurfing¬¬¬- önmagam találati aránya a Google-ban – vagy a digitálislábnyom jelenség mögött meghúzódó nárcisztikus jellemzők egy az egyben megfeleltethetőek a nárcisztikus személyiségzavar egyes vonásainak, ami általában felerősödik a neten. (Tari, 2011).

Napjaink celebkultúrájában a hírnév szimbolikus csereértékkel bír, az internet segítségével pedig, még ha csak rövid időre is, de bárkiből válhat sztár. Mint ahogy Lisa Jewel is írja 15 perc hírnév c. művében:

„Adunk tizenöt percet arra, hogy hírnevet szerezz azzal, hogy elég idióta vagy, vagy jól eljátszod az idiótát, amivel szert tehetsz mások osztatlan figyelmére.” (Jewel, idézi Tari, 2011: p. 68-69.)

Maguk a pózőrök is említik az önmagunk mutogatásában rejlő izgalmat:

„Nem értik, de figyelnek. Ez a kulcs: egy pillanat, és mindenki téged néz. Mert te nem olyan vagy, mint a többi. Büntetlen lázadás. Forgalmas hely, passzív fekvés és egy újabb kreatív, menő „arc” a Facebookon.” (Bor Máté, idézi a Népszabadság Online, 2011.11.04.)

Az online pózőrök egy idő után saját csoportokat hoznak létre az egyes pózok körül a Tumblr-on a Facebook-on vagy más közösségi oldalakon. Aronsontól mindannyian jól tudjuk, hogy az ember társas lény, ez ugyanúgy vonatkozik a virtuális világra is. Az emberek online is keresik a hasonlóan gondolkodókat, barátokat gyűjtenek, rövid beszélgetéseket folytatnak.
Több ezer ember baglyozik vagy plankingel, a világ különböző részein. Az interneten ezek az emberek megtalálják egymást, és olyan közösségeket hoznak létre, ahol másokkal is megoszthatják szenvedélyüket.

Olyan ez, mint egy kézműves szakkör, csak a virtuális térben zajlik. Mindenki elkészíti az éppen aktuális mémre vonatkozó saját verzióját, majd azt megosztja a többiekkel, és várja a hozzászólásokat. A különbség csupán annyi, hogy a résztvevők számára már nem okoznak gondot a tér és az idő korlátai. A csoportoknak a világ minden pontjáról vannak tagjai, nincs különösebb jelentősége, a faji, nemi vagy vallásbéli különbségek. A lényeg csupán a mókában való részvétel.
A pózolós mémekhez köthető csoportszellem tehát elősegíti az egyes pózok minél gyakoribb replikációit és mutációit.

Ha memetikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, az emberek másolás iránti vonzódásnak is nagy szerepe van a pózolós mémek elterjedésében. Karafiáth Balázs kommunikációs kutató szerint az utánzás egy emberi alaptulajdonság, ami mindig is a faj fennmaradásában játszott szerepet.

„Ha valaki egyszer ügyesen cselezte ki a kardfogú tigrist, a többiek sikerrel hasznosították az ellesett mozdulatot. Belső késztetést elégít ki tehát a másolás – ezért is lehetnek sikeresek a mai mémek is.” (Karafiáth Balázs, idézi az Origo, 2011.05.23.)

Számos oka van tehát annak, hogy egyesek szívesen pózolnak szörfdeszkaként íróasztalok tetején, nem feltétlenül csak az, hogy ezek az emberek mind feltűnési viszketegségben szenvednek.

Pózolás mint kulturális árucikk

A mémek, és ezen belül a pózolós mémek nemcsak szórakoztatóak, hanem igen jövedelmezőek is.

Tavaly amikor a Ben Huh „mémguru” által alapított Cheezburger Network felvásárolta az egyik legjelentősebb mémeket gyűjtő honlapot, a knowyourmeme.com-ot, már érezhető volt, hogy a mém jelenség üzleti lehetőséggel is kecsegtet . A Cheezburger Network 2007-ben jött létre, és már a kezdetektől fogva jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. A cég főleg a honlapjain megjelenő hirdetésekből és a mémek által inspirált, megrendelhető ajándéktárgyak eladásából profitál. Mivel a Cheezburger gondozásában álló honlapok népszerűsége igen magas – havonta 16.5 millió látogatót vonzanak, 2011-ig pedig összesen 375 millióan klikkeltek az oldalakon megjelenő tartalmakra – nem véletlen, hogy egyes pénzügyi befektetők is felfigyeltek a mém jelenségben rejlő lehetőségekre. 2011 elején a Foundry Group, az Avalon Ventures, a Madrona Venture Group és a SoftBank Capital összesen 30 millió dollárt invesz-tált a Cheezburger vállalkozásába, annak reményében, hogy a befektetett összeg a közeljövőben a sokszorosára térül. (New York Times: 2011.03.28)

A Tebowing nevezetű pózolós mémnek már létezik egy olyan honlapja, ahol a jellegzetes pózzal díszített pólókat, pulóvereket lehet megrendelni: http://tebowing.spreadshirt.com/
Az e-bay-en pedig karácsony előtt kapható volt a Tebowingal díszített karácsonyi üdvözlőlap is, amelyen Tim Tebow, a híres rögbi játékos a róla elnevezett jellegzetes pózban hajt fejet a jászolban fekvő kis Jézus előtt.

Karácsonyi képeslap Tebowinggal díszítve

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Draping jelenség pont pár héttel a Mad Men új évadjának kezdete előtt terjedt el. Ennél jobb marketingje nem is lehetett volna a sorozatnak. Már most mindenki a főszereplőről, Don Draper-ről beszél, és igen valószínű, hogy a Mad Men a hír-verésnek köszönhetően több ezer új nézőt fog szerezni.

A mémekre tehát már nem tekinthetünk úgy, hogy azok csak a számítógépőrült informatikusok, vagy a geek szubkultúra tagjainak szórakoztatására szolgálnak. A mémeknek dollár milliókra váltható kulturális tőkeértéke van, és egyre kelendőbb árucikkek a globális piacon.

A sikeres túlélő

Úgy tűnik tehát, hogy az online pózolós képek eddig sikeres mémnek tekinthetők. Az online térben keringő több ezer másik mémmel folytatott harcban eddig sikeresen vették az akadályokat, és túlélésük jelenleg viszonylag biztos lábakon áll. Ha egyes típusok el is tűnnek, maga a photo fad jelenség továbbra is hódit, újabb és újabb –ing végű pózolási őrületek jelennek meg, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben alábbhagyna ez a trend.

Persze lehetetlen előre jósolni bármit is a kibertérben. Bármikor megtörténhet, hogy egy új jelenség hatására csökken a pózolós mémek népszerűsége, és az emberek egy újabb hóbortot kezdenek el követni. Úgy gondolom azonban, hogy amíg csupán egy digitális kamerával készült fényképpel elérhető az a bizonyos 15 perc hírnév, addig az emberek boldogan fogják mutogatni magukat a világhálón bármilyen elképesztő pózban mindenféle dolgok tetején.

 

Farkas Zsuzsanna

 

Felhasznált irodalom:

Dawkins, Richard (1986) Az önző gén. [on-line] Gondolat, Budapest. Elérhetőség: http://terebess.hu/keletkultinfo/dawkins3.html [utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Fanni, Méhes (2011.11.04.) Vigyázz! Feküdj! Népszabadság Online. [on-line]. Elérhetőség: http://nol.hu/lap/tv/20111104-vigyazz_fekudj [utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Fogarty, Daniel (2011.09.08.) Planking Pair Fined in Melbourne, The Sydney Morning Herald.
[on-line]. Elérhetőség: http://news.smh.com.au/breaking-news-national/planking-pair-fined-in-melbourne-20110908-1jzlh.html [utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Julien (2011.07.27.) Flour Tomi összebaglyozta Bécset, Index/Velvet [on-line]. Elérhetőség: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/07/27/fluor_tomi_osszebaglyozta_becset/
[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Km (2011.09.20.) A scarlettjohanssonozás a legújabb mém, Index/Velvet [on-line]. Elérhetőség: http://velvet.hu/celeb/2011/09/20/a_scarlettjohanssonozas_a_legujabb_mem/
[utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Lynley, Matthew (2011.03.28.) Got Memes? Cheezburger Network Buys Rocketboom’s Know Your Meme, New York Times. [on-line]. Elérhetőség:

http://www.nytimes.com/external/venturebeat/2011/03/28/28venturebeat-got-memes-cheezburger-network-buys-rocketboo-16366.html?scp=1&sq=cheezburger&st=cse

[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Meltzer, Tom (2011.05.16.) Planking: a brief history, The Guardian. [on-line]. Elérhetőség: http://www.guardian.co.uk/world/2011/may/16/planking-a-brief-history
[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Németh, Gábor – Sebők, Zoltán (2004) A mémek titokzatos élete. Kalligram, Pozsony

Tari, Annamária (2011) Z Generáció. Tericum, Budapest

A draping az új planking. (2011.03.12.) Kreatív.online. [on-line]. Elérhetőség http://www.kreativ.hu/reklam/cikk/a_draping_az_uj_planking
[utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Kapcsolódó internetes oldalak:

http://draping.tumblr.com/

http://www.facebook.com/pages/Magyar-Planking-K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g-Hungarian-Planking-Community/132850240123370

http://www.facebook.com/OfficialPlanking

http://knowyourmeme.com

http://memebase.com/ragebuilder/

http://memecreator.net/

http://memegenerator.net/

http://www.reddit.com/

http://scarlettjohanssoning.com/page/2

http://szuperblog.szuperblog.hu/napi-gif-pentek/

http://tebowing.spreadshirt.com/

http://www.tumblr.com/tagged/tebowing

Memetika és marketingkutatás 5

In alkalmazás on 2011/11/23 at 22:24

Mérő László, ELTE Pszichológiai Intézet, Karafiáth Balázs, PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program

/Cikk első része itt./

Befejező rész:
A memetika mint tudomány mai állapota

Amikor 2003-ban hozzáfogtunk a memetikai szemléletű marketingkutatás eszközeinek kifejlesztéséhez, sajnos nem alapozhattunk egy hasonlóan kifejlett és látványos eredményeket maga mögött tudó memetikai tudományra. A memetika mint tudomány állapotát Mérő (2004, 52. o.) így írta le: “Ha a mémelmélet érvényes tudományos elméletnek bizonyul, és ez a paradigma általánosan elfogadottá válik, akkor az emberiség meg fog tanulni együtt élni azzal a gondolattal, hogy nemcsak testileg, hanem lelkileg is önző replikátorok termékei vagyunk. Az előbbit a Darwin utáni másfél évszázad alatt nagyjából tudomásul vettük, és ez után talán már az utóbbi sem fog különösebb megrázkódtatást okozni. Ha pedig a memetika egy tudományos zsákutcának bizonyul, akkor ugyanezeket a tanulságokat egy másik, érvényesebb elmélet keretében vesszük majd tudomásul. Ez esetben a memetika úgy vonul majd be a tudománytörténetbe a flogiszton- és az éterelmélet mellé, mint egy téves elmélet, amely tévedéseivel fontos jelenségekre hívta fel a figyelmet, és alapvető szemléleti változásokat készített elő.”

Ma sem tudunk ennél sokal többet mondani. A memetika mint önálló tudomány azóta is produkált néhány igen színvonalas eredményt, de a döntő elméleti áttörés még várat magára. Máig sincs általánosan elfogadott definíció a mém fogalmára, nem tudjuk, milyen biokémiai struktúrákban nyilvánulnak meg a mémek, és még arra az alapkérdésre sincs egyelőre minden szempontból kielégítő válasz, hogy “ha a génnek a mém felel meg a memetikai analógiában, akkor mi felel meg a biológiai élőlénynek?” Noha ez utóbbi kérdésre születtek ígéretes válaszelképzelések, de eddig egyik sem bizonyult átütő erejűnek. Egészen különböző módokon keresi erre a kérdésre a választ Jablonka és Lamb (2005), Mérő (2007), vagy Distin (2010).

Ha most kezdenénk memetikai marketingkutatási munkánkat, a memetika tudományából ma is ugyanúgy csak az alapszemléletmódját tudnánk használni, mint anno, amikor éppen ebbe szerettünk bele, és emiatt fogtunk hozzá a memetikai marketingkutatás módszertanának kifejlesztéséhez. Érdemes viszont megvizsgálni, mit tettek hozzá a mi eredményeink a memetika tudományához?

Az a puszta tény, hogy a memetikai szemléletmód a marketingkutatás területén is eredményes tudott lenni és hatékony új kutatási eszközök kifejlesztéséhez vezetett, még nem bizonyítja, hogy valóban helyes elméletből indultunk ki. Ezt mutatja korábbi példánk a kohászat és a flogisztonelmélet kapcsolatáról. Könnyen lehet, hogy eredményeinket valójában csupáncsak a tudomány vaskövetkezetességű hozáálláásának, magának a tudományos módszernek köszönhetjük, amely már sokszor bebizonyította: annyira erős, hogy akár a tévedései is komoly technikai fejlődést alapozhatnak meg. Ugyanakkor nehezen tudjuk elképzelni, hogy színtisztán az evolúciós pszichológia paradigmáján belül maradva hasonlóan hatékony eszközöket lehetett volna kifejleszteni a marketingkutatás területén.

Ezért eredményeink akkor is igazolják a memetika paradigmájának ha nem is a kifogástalan tudományos érvényességét, de gyakorlati hasznosságát, ha eredményeinkből még logikailag nem következik a memetika (vagy akár az egyetemes darwinizmus) paradigmájának érvényessége.

Mérő (2004, 33. o.) még így írt: “Occam borotvájának a természettudományban jól bevált elve szerint csak nagyon indokolt esetben szabad bevezetni a meglevők mellé egy új alaphipotézist. A memetika bevezet a jól ismert biológiai replikátor fogalma mellé egy másik, újfajta replikátor-fogalmat. Kérdés, hogy ezzel súlyosan sérti-e az Occam borotvája elvet, vagy egy alapvető új felfedezést tesz. Azaz: tud-e a memetika olyan kérdésekre választ adni, amelyek a hagyományos evolúciós pszichológiai paradigmában megoldhatatlanok, és ha tud, akkor ezek a kérdések eléggé lényegesek-e ahhoz, hogy indokolják egy új tudományág kialakulását.”

Ma már kicsit másképp látjuk ezt a kérdést. A memetikai elvű marketingkutatás sikeressége alapján akár azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy éppen az egyetemes darwinizmus felel meg jobban az Occan borotvája elvnek, mint az evolúciós pszichológia, mivel az egyetemes darwinizmus a feltételezések mennyiségét valójában nem növeli, hanem egyazon elv (a darwini evolúció) érvényességét és alkalmazhatóságát tágítja.

/Cikk első része itt./

Felhasznált irodalom:

Bányai É. (2008) A hipnózis szociál-pszichobiológiai modellje. In: Bányai É., Benczúr L. (Szerk.) A hipnózis és hipnoterápia alapjai. Szöveggyűjtemény. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 379-445.
Bereczkei T. (2008): Evolúciós pszichológia. Osiris, Budapest.
Blackmore, S. (2001): A mémgépezet. Magyar Könyvklub, Budapest.
Boyd, R., Richerson, P. J. (2005): Not by Genes Alone: How Culture Transformed Human Evolution. Chicago University Press.
Distin, K. (2005): The selfish meme: A critical assessment. Cambridge University Press, New York.
Distin, K. (2010): Cultural evolution. Cambridge University Press, New York.
Heylighen F., Chielens K. (2009): Evolution of Culture, Memetics, In: Meyers, B. (Szerk.): Encyclopedia of Complexity and Systems Science. Springer, New York.
Hopkins, D. J., King, G. (2010): A method of automated nonparametric content analysis for social science. American Journal of Social Science 54, 229-247.
Jablonka, E., Lamb, M. (2005): Evolution in four dimensions. The MIT Press, Boston.
Kaplan, R. S., Norton, D. P. (2004): Balanced ScoreCard. Complex Kiadó, Budapest, 2004.
Kirby, J., Marsden P. (2005): Connected Marketing: The Viral, Buzz and Word of Mouth Revolution. Butterworth-Heinemann, Maryland Heights.
Mauboussin, M. J., Bartholdson, K. (2002): Meme Management The importance of idea in investing. A Credit Suisse, First Boston Corporation számára készített tanulmány, http://www.turtletrader.com/meme.pdf, letöltve: 2011. júl. 17.
Mérő L. (2004): A memetika – blöff vagy új tudomány? In: Pléh Cs., Kampis Gy., Csányi V. (Szerk.): Az észleléstől a nyelvig. Gondolat, Budapest, 32-53.
Mérő L. (2007): A pénz evolúciója. Tericum, Budapest.
Rushkoff, D. (2010): Program or be programmed. OR Books, New York.
Scaglia, B. (2011): From Yuppies to Rickrolling: The Evolution of Cultural and Internet Memes and the Theory of Memetics. Webster’s Digital Services.
Trevisani. M. (2007): The knowledge revolution – Semantic agents in action. http://semanticweb.com/the-knowledge-revolution-semantic-agents-in-action_b10688, letöltve: 2011. júl. 17.
Wilson, E. O. (1987): On human nature. Harvard University Press, Boston.
Wu, Yufan, Ardley, Barry (2007): Brand strategy and brand evolution: welcome to the world of the meme. The Marketing Review, 7 (3). pp. 301-310.

Learn more:

Előadásom a HMC Meetupon mémekről, márkákról és egókról

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi Györggyel és Magyar Kornéliával.

Memetika és marketingkutatás 4.

In alkalmazás on 2011/11/18 at 20:48

Mérő László, ELTE Pszichológiai Intézet, Karafiáth Balázs, PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program

/Cikk első része itt./

Az SAP Business One memetikai elemzése

Az SAP Business One (SBO) az elsősorban nagyvállalati vállalatirányítási szoftverrendszereket gyártó német SAP világcég kis- és középvállalkozások irányítására kifejlesztett terméke. A cég magyarországi leányvállalata 2005-ben elsősorban a következő kérdések megválaszolását várta kutatásunktól: Mit tartanak a magyar kis- és középvállalatok vezetői a vállalatirányítási tevékenység legfontosabb elemeinek, és mennyire érzik úgy, hogy ezeket valóban támogatja az SBO? Melyek azok az elemek, amelyek a jelen pillanatban kívül esnek a látóterükön? Mik azok a vélt vagy valós ellenérvek, amelyek az SBO elfogadásának komoly akadályát jelenthetik? Mik az SBO-nak mint mémnek a fő jellemzői, azaz az SBO mint „élő gondolat” milyen más gondolatokkal és együtt, illetve milyenekkel versenyez a magyar vállalatvezetők fejében?

A tízhetesre tervezett mémgyűjtés során most is a negatív exponenciélis eloszlásnak megfelelően csökkent az újonnan talált mémek száma, és már a kilencedik hét után sikerült összegyűjteni az SBO-val kapcsolatos, a vállalatvezetők fejében élő mémek 98%-át. A memetikai elemzés összesen 1320 mémből indult ki.

A memetikai faktoranalízis eredményeként három dimenziót találtunk, amelyek összesen a mémek varianciájának 57,1%-át magyarázták. Ez közelebb van a “tankönyvi” 60%-hoz, mint az E.ON esetében volt, és pusztán három dimenzió eredményezte, így jogosan feltételezhettük, hogy ez a három dimenzió, amelyek mindegyike igen jól értelmezhetőnek is bizonyult, elég nagy pontossággal leírja a vállalatvezetők fejében az SAP-ról élő mémeket. A talált memetikai dimenziókat az alábbi táblázat mutatja. A dimenziók elnevezése most is utólag, a faktorloadingok ismeretében történt.

A dimenzió elnevezése: Egyik végpont – Másik végpont /Variancia
Kontroll: Ellenőrizhetetlen folyamatok – A helyzet feletti uralom /24,0%
Hatékonyság: Káosz – Olajozott működés /17,6%
Biztonság: Bizonytalanság – Megbízható adatok /15,5%

A dimenziók mélyebb megértése érdekében most is megvizsgáltuk, milyen mémek kaptak magas (1,5 fölötti), illetve alacsony (-1,5 alatti) faktorszkór-értéket az egyes dimenziók mentén. Ezek fő jellemzőit a 4. táblázatban foglaljuk össze.

KONTROLL dimenzió:
A negatív oldalhoz tartozó mémek egyrészt arról szóltak, hogy az SBO alkalmazásához át kell szervezni a céget úgy, hogy alkalmazkodjon az SAP logikájához. Az ide tartozó mémek másik része arról szólt, hogy ami az SBO-ban van, azt az Adóhivatal is pontosan látja, nemigen lehet „trükközni”.
A pozitív oldalhoz tartozó mémek jellemzői: „uralni a helyzetet”, „az SBO rendteremtő eszköz”, „gatyába rázza a céget”. Az SBO segítségével átláthatóvá válnak a folyamatok, pontosan látszik, hogy a cégben ki mit csinál, és az is, hogy ki mit csinál rosszul.

HATÉKONYSÁG dimenzió:
A negatív oldalhoz tartozó mémek szerint magyar cégvezetők határozottan ódzkodnak attól, hogy az SBO „német alaposságra” kényszerít, például: „Túl pedáns ez nekünk”, „Mindenkinek saját BKV-ellenőrt”. Sok cégvezető a lelke mélyén, igazán csak a jól bevált kockás papírban bízik mint vállalatirányítási eszközben.
Pozítiv oldal: az SBO-t alkalmazó cégek „olajozottabban” működnek, a folyamatok felgyorsulnak és az egyéni felelősségek világosabbá válnak. Az SBO rákényszeríti a munkatársakat arra, hogy pontosan, jól töltsék fel adatokkal a rendszert, „nem hagy elvarratlan szálakat”.

BIZTONSÁG dimenzió:
Negatív oldal: az SBO sok, amúgy többé-kevésbé jól működő speciális magyar szokást nem támogat (házipénztár, előlegszámla, tárgyi eszköz nyilvántartás, stb.) Bevezetése komoly nehézségeket okoz, mivel az adott emberekkel kell megcsinálni. Sok a bevezetéssel szembeni ellenállásról szóló mém, akár a szabotálásig.
Pozitív oldal: az SBO által nyújtott biztonság megéri a bevezetésével óhatatlanul együtt járó bonyodalmakat, átszervezést. „Az SBO-t akkor érdemes bevezetni, amikor már nem tud mindenütt ott lenni a főnök, mert az SBO ilyenkor sem engedi, hogy a munkatársak hibázzanak.” Az SBO-t akkor érdemes bevezetni, amikor a céget amúgy is át kell szervezni, mert túlnőtte a korábbi kereteket.

Az SAP házi újságja így írt az eredményekről: „A memetikai kutatásokból kiderült, hogy a magyar gazdasági környezetben az SBO-nak sok szempontból más szerepe van, mint a fejlettebb országokban, más szavakkal: az SBO-mémnek van egy speciális magyar változata. Itt az SBO-val szemben olyan ellenérzések is fontosnak mutatkoznak, amelyek máshol talán fel sem merülnek, ugyanakkor olyan előnyei is jelentős szerepet kapnak, amelyeket máshol magától értetődőnek tekintenek. A jól fejlett magyar öntudat például olyasmit is felhoz az SBO ellen, hogy ’a jó cégnek nem sablon-válaszai vannak a felmerülő problémákra’. Ugyanakkor sokan érzik, hogy Rejtő Jenő példájával: ’az SBO olyan a cég számára, mint a Láthatatlan Légió számára volt sivatag: magától elvégzi a kiképzést, nekem épp csak néhány apró instrukciót kell hozzáadnom’.”

Az egyik dimenzióhoz sem kapcsolódó (mindegyikben alacsony faktorszkórú) mintegy 300 mémre most is klaszteranalízist végeztünk. Eredményként két mémklasztert találtunk, amelyek a memetikai dimenziók mellett tovább árnyalják az SBO memetikai faunájának szerkezetét:

1. A gazdasági környezet. Itt elsősorban azok a mémek jelentek meg, amelyek szerint az SBO a globális gazdaság terméke, és ugyan nem alkalmazkodik a magyar helyi és speciális iparági viszonyokhoz, viszont lehetőséget ad arra, hogy a cég megjelenjen a nemzetközi pályán. “Az SBO egy rendszer, amelybe beköltözhet a cég”.

2. A Presztízs. Az SAP alkalmazása önmagában is bizonyos presztízst jelent a vállalat számára, rangot ad, ha egy viszonylag kis cég SAP-ot használ – “A kis SAP is SAP”. Ennek a negatív oldala, hogy ugyanitt megjelentek a “csak státusszimbólum”-mémek is.

A Presztízs klaszterbe tartozó mémek elemzése kapcsán találtunk rá a kutatás egyik, a gyakorlati alkalmazás szempontjából legfontosabb eredményére, amelyre már a memetikai dimenziók elemzése során is rájöhettünk volna, ha már akkor is mögöttünk áll a jelenlegi hétéves memetikai marketingkutatási tapasztalatunk.

Az SAP az SBO-t az általában bevett informatikai szleng szerint “Megoldás”-ként hirdette. Csakhogy egy tipikus magyar kisvállalkozó erre a szóra egészen másként reagál, mint egy német vagy egy angol. Utóbbiak első gondolata, ha meghallja a Solution, vagy Lösung szót: Lássuk hát, mit oldanak meg nekem”. A magyar kis- és középvállalkozó első (“zsigeri”) reakciója ez: “Megoldás? Nekem nincs problémám, jól működik a cégem.” Valóban, a memetikai kutatás eredményeinek alkalmazásaként a magyarországi SAP felhagyott ezzel a kifejezéssel, helyette a “Rendszer” vagy “Stratégiai eszköz” kifejezésekkel jellemezte a terméket, ami igen sikeres változtatásnak bizonyult.

 

/Cikk következő része itt./

Learn more:

Előadásom a HMC Meetupon mémekről, márkákról és egókról

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi Györggyel és Magyar Kornéliával.

A magyar zászló memetikája

In alkalmazás on 2011/09/05 at 19:14

A magyar zászló memetikája:

NEM /

senkiföldje /

IGEN

 

 

Learn more:

“Mémek, márkák és egók – előadásom videoja.”

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi György és Magyar Kornélia beszélget Karafiáth Balázzsal.

Márka-mémek az ego-hálókban

In alkalmazás on 2011/06/27 at 11:05

Régen a márkák a gyártmányokat jelölték, aztán a cégeket. Ma a fogyasztókat jelölik. A fogyasztók használják a márkákat a gyártók helyett. Saját identitásukat, egojukat építik fel a márkákból, paradox módon saját egyéniségüket fejezik ki önmaguk márkázásával.
Tehát a márkák megpróbálnak beépülni az ego-narratívába azok közé a mémek közé, amelyek az egót építik fel. A jó márka megtalája a helyét egy elképzelt közösség mémhálózatában. A közösség hitrendszerének középpontjában lévő mémekkel köti be magát a networkbe.

Memetikai szempontból a jó márka ugyanolyan – de egy kicsit más. Kicsit deviáns, kicsit eltérő, de még éppen mainstream, de még nem is, vagyis éppenhogy az. Jól egyensúlyoz ezen a határvonalon, és időben folyamatosan jól csinálja ezt az egyensúlyozást.

Az új, a mémkészlettől nagyon eltérő mémek általában nem tudnak gyorsan beépülni. Ezért is van, hogy az emberek idegenkednek az újtól. Vannak azonban azok, akik ezzel szembeni választásként az új elfogadásával, mint mémmel azonosulnak. Ők kívánják, akarják az újat, az állandóság utáni vágy tartalma náluk az újdonság állandósága. Ők mindig kisebbségben lesznek, de az új-elfogadásuk miatt számíthatnak a többség figyelmére. A márkákat általában a többség érdekli, de mindenképpen az egyre-többség, a növekedés. A többség számára viszont úgy érdemes prezentálni az új mémeket, mintha azok már ismertek lennének számukra.

A közösséghez tartozás kivánalma annyira fontos, hogyha ehhez kell egy márka, hát legyen az a középpontban. A márkaközösségek is csak közösségek – a végén minden az emberi kapcsolatokról szól, hiába van ott a márka. Ez a márkaközösség, mint fair deal. Nem rossz senkinek, sőt; éppúgy jó a fogyasztóknak, mint a márkáknak. Az “annyira bizonytalan minden” világban a márkád nyújtson biztonságot és állandóságot, ez a lényeg. Ezt pedig úgy tudja elérni, ha folyamatosan tartja magát az “ugyanolyan, de kicsit más” elvhez.

Heroin: Mémmé vált márkák

In alkalmazás, ego on 2011/06/15 at 02:36

TE még hány olyan szót használsz, amelyik ezen a sajátos egyszerűsítő/utánzó memetikus nyelvújításon keresztül került a nyelvünkbe?

Aspirin
Brassiere
Cellophane
Celluloid
Cola
Frisbee
Heroin
Hula-Hoop
Jacuzzi
Jeep
Magic Marker
Microchip
Polaroid
Post-It Note
Rollerblade
Scrabble
Teflon
Walkman
Xerox
Yo-yo
Zipper

A korporációk nem a zöld mesékben hanem praktikusan uralják világunkat. Ez itt most nem jó vagy rossz; szerintem érdemes tisztán látni ezügyben.
Emberek csoportjai a saját jól felfogott érdekükben a saját mém-drogjukra akarnak Téged is rákattintani. Befolyásolni szeretnék a világlátásodat. Be akarnak a márkájuk által kerülni abba az értelmezési keretbe és készletbe, amivel a világodat figyeled, kezeled, koordinálod. Én ezt a készletet összefoglaló néven mémeknek hívom, de hívd ideáknak, ha az számodra jobb mém. (érdeklődők itt találnak egy kicsit bővebb szakmai összefoglalót.)

Az egód egy sztori, igazából egy sztori-háló, amit magadnak mesélsz, és nem haszontalan megfigyelni, hogy mely márkák mely módon kaptak ebben helyet. Mi a kedvenced, miből, és miért is? Miből gondolod azt, hogy ez jobb, mint az? Mibe illeszkedett az adott márka, milyen horgokat akasztott be, és hova? Mit is ígér?

Ráadásul sok esetben a beépülés mintázata nem is nagyon bonyolult, ezek azok a horgok, amik megkötik a márka-mémek többségét:

Altruizmus

Autoritás

Celebritás

Instant gratifikáció

Konzisztencia

Reprocitás

Ritkaság/Szűkösség

Szimplifikáció

Többség

vagy: a Válasz a Nagy Kérdésre

… és még néhány. Kifejtem majd ezeket.

Itt a teljes szó-lista: http://www.rinkworks.com/words/eponyms.shtml

A már idézett bias/torzítás lista a wikipédián: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Learn more:

“Sejtésem szerint legalább négyszer kell betenni a helyi kultúrába egy mémet ahhoz, hogy elterjedjen.”

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi György és Magyar Kornélia beszélget Karafiáth Balázzsal.

Védelem a mém-fertőzések ellen II.

In alkalmazás on 2011/05/26 at 01:49

Ha Te magad nem programozod önmagad, akkor biztos lehetsz benne, hogy más programoz Téged, vagy legalábbis meg fogja próbálni. Hogyan tudsz ellenállni a memetikai programozásnak?

Egy számítogép agya és az emberi agy között a különbség pont az, hogy az emberi agy emergens – ami belekerül, az egyből része lesz a processzornak. A másik sajátossága a memetikus agynak, hogy minden kérdésre ad választ, még akkor is, amikor nem tud válaszolni
. A rossz válasz is jobb, mint ha nincs válasz – ez a működési modell. (Ezt a számító gépek még nem tudják utánunk csinálni…. nekik talán a legnehezebb őszintén rossz választ adni.) Mi következik ebből?

4) Kognitív logikai gondolkodás
Vedd rá magad, hogy a formális logika szerint végiggondolj fontosabb dolgokat, szedd rendbe az okokat és a következményeket, a mémek hálózatos, össze-vissza struktúráját próbáld meg kiegyenesíteni. A mémek általában nem szeretik a logikai tesztet, a hitek egyenesen az ellentmondásokra épülnek. Ha elég szigorú vagy, akkor rendet tudsz így teremteni a fejedben.

5) Mém-távolítás, mém-elengedés
Ez is haladó feladat, hiszen a mémek nem a tieidek, tehát nem tudod elküldeni a rossz gondolatokat a fejedből. Viszont e mémek “csak” az egód része, vagy annak mutatják magukat, és te nem vagy egy az egóddal, az egód egy tőled különböző dolog. Pont ezért mégis el lehet a mémeket engedni, sokszor hosszú és fáradtságos elengedéssel, sokszor meg olyan gyorsan, egy pillanat alatt, mint ahogy a douglas adams-i repüléshez elvéted a földet. A kulcs a mi esetünkben annak a kérdésnek az őszinte elképzelése, és őszinte megválaszolása: milyen lennék én enélkül a mém nélkül? Milyen lenne úgy az életem? Milyen lenne úgy az egóm? És amit el tudtál képzelni, azt (és csak azt) meg fogod tudni valósítani.

6) Buddhista meditáció
A mémfertőzések egyik erősebb eszköze az egókiterjesztés. A mémhorog ezekben az esetekben (a legtöbb reklámban is) az, hogy a szóban forgó tárgyat, mint saját egód igazi megjelenítőjét mutatják be. Egókiterjesztésre akarnak rávenni – miközben tudjuk, hogy az egód nem is Te vagy! A lemondás és elengedés buddhista filozófiája tud a leghathatósabb védelmet nyújtani az ilyen mémek – és általában a birtoklásból fakadó örömök, bánatok, stb ellen. Ez az elengedés magasiskolája, figyeled, ahogy kicsi, ártalmatlan lufikként pukkadnak szét a gondolataid a fejed körül. Egyik kedvenc védelmi gyakorlatom: képzelj el valamit, ami a tulajdonodban van, amit birtokolsz. Részletesen képzeld magad elé, érintsd meg gondolatban, fogd meg. Majd képzelj el egy olyan valamit, amit nem tulajdonolsz, és koncentrálj arra, hogy ugyanúgy kezdj érezni eziránt, mint az első esetben. Jó trükk. Birtokold a világod.

7) A humor
Amin tudsz nevetni, ott megvan az egészséges távolságod az adott mémtől. A gyúny a legveszélyesebb szó-fegyver. De a kedves irónia, a megmosolygás segít megtartani a baráti, no de nem túl közeli viszonyt a mémekkel a fejedben. Egyik kedvenc gyakorlatom a “hüjjegyerek” védelem: ezt írd be a neved helyett olyan internetes oldalak regisztrációs rubrikáiba, ahol ingyen adnak valamit az adataidért cserébe. Amikor megjön majd az ajánlatuk, hogy személyre szolóan csak Neked eladjanak mégis valamit, elég nehéz dolguk lesz, ha Kedves Hülye Gyerek! megszólítással érkezik meg a levelük…

Védelem a mém-fertőzések ellen I.

In alkalmazás on 2011/05/19 at 01:17

Ha Te magad nem programozod önmagad, akkor biztos lehetsz benne, hogy más programoz Téged, vagy legalábbis meg fogja próbálni. Hogyan tudsz ellenállni a memetikai programozásnak?

A rossz hír az, hogy 100%-os biztonsággal nem tudsz ellenállni, egy igazán erős mém a legfelkészültebb agyakat is penetrálhatja, ki ne emlékezne arra, amikor a Dalai Lama nyomogatja az Angry Birdst.

De itt van néhány olyan alap technika, amit hasznos gyakorolni. Ezek az egyszerűbbek közül valók, de néha meglepően nehéz őket “gyakorolni”, a “napi gyakorlat” értelmében.

1) Ne tévézz – és általában is: vedd kontrol alá a mém-beviteled

Nem hiába hivják az angolszász országokban programozásnak a tv műsort! Sokan esnek abba a hibába, hogy nem figyelnek oda a memetikai diétájukra, pedig ez legalább olyan fontos, mint az étrended, sok esetben fontosabb. Nem jó megközelítés például azt gondolni, hogy bármit megnézhetsz, meghallgathatsz, megismerhetsz, és majd a “feldolgozás” folyamatában eldöntöd, megtartod-e, vagy nem. Hiszen már a “feldolgozást” is befolyásolja például az a mém, amit “majd” fel akarnál dolgozni. Hamarabb be tud épülni egy gondolat, mint gondolnád.

2) Check your Head

Érdemes néha egy-egy gondolatod mellett megállni, elidőzni, és végigvenni, honnan is hallottad, kitől, olvastad-e, hol, mikor… Ez jó alkalom hogy észrevedd, ha például egy fontos kérdésben csak az egyik oldalról gyűjtöttél érveket. Esetleg ilyenkor elbillent a memetikai diétád egy forrás irányába. Esetleg olyan új befolyásolók kerültek képbe, akikről “sosem gondoltad volna”, hogy valaha hallgatni fogsz rájuk. Ezek fontos pillanatok lehetnek, néha fájdalmas tanulságokkal. Túl sok a gondolatod ahhoz, hogy mindet tudd csekkolni. De ha legalább arra figyelsz, amit mondasz, ami kijön a szád kapuján, az már önmagában nagyon tanulságos.

3) Beszélgess “idegesítő” emberekkel

Ha valakivel kényelmetlen a beszélgetés, miközben a másik látszólag egy úriasszony/úriember, akkor gyakran előfordul, hogy a mémjeitek nem passzolnak. Keress ilyen embereket, beszélgess velük, és figyeld, hogy melyik mondatukra reagálsz élesebben. Ott van a mém elásva – mármint a Te fejedben valami, amihez – valószínűleg indokolatlanul – ragaszkodsz. Mint egy tükörben, megláthatod “idegesítő” segítségükkel a saját gondolkodásodban ezeket a memetikai leragadásokat, amiktől így most el fogsz tudni kezdeni eltávolodni.

(Folyt. köv. a nehezebb gyakorlatokkal, úgy mint mémelengedés, és egyszerű trükökkel, mint a Hüjegyerek módszer.)

Hétköznapi mém-fertőzések III.

In alkalmazás on 2011/05/13 at 00:24

Mémfertőzésnek hívhatjuk azt a mémreprodukciót, amelyik nem szimbiotikus, hanem sokkal inkább parazita, sőt: sokszor ellenséges kapcsolatban van a gazdával, azaz Veled, a Te agyaddal. Röviden: mémek, amik tuti nem jók Neked.

Gyakori probléma: egyes mémjeid vitában vannak a valósággal. Típusai között előfordulhatnak általánosító, torzító, egyes részeket túlságosan felnagyító “megfigyelések”. Hiszen ezeket a mémeket megfigyeléseknek, sőt, a valóságot leíró “objektív” tényeknek érzékeled, a saját valóságod részének tartod a vitatkozó állításokat.

Ez dupla-csapda, különösen nehéz megoldani, hiszen az észlelésedet támadja.  Valóság ugye nincs, csak a Te észlelésed van a valóságról, mindenkinek saját valósága van. Tehát ha úgy érzed, hogy a világ egy része, vagy egy szereplője nem úgy viselkedik Veled, ahogy Te elvárod és szeretnéd, akkor vedd észre: valahogy vitába keveredtél a saját magad által teremtett valósággal! Ez nem tanácsos, hiszen ha a Tied, akkor minek elrontani.

E mérgező mémek eltávolításához meg kell kérdezned magadtól: milyen lenne az életem, a valóságom enélkül a mém nélkül? Vizsgáld meg a mém “vegytiszta” valóságtartalmát. Miből is gondolod, hogy az állítás Igaz? Ha kiderül, hogy hamis az észlelés, akkor pedig képzeld el magad az adott “megfigyelés”, “tény”, elvárás, gondolat nélkül. Teremtsd meg ezt az új valóságot.

Nem Te lélegzel, valami él Téged, és lélegeztet. Nem Te gondolkodsz, hanem folyamatosan gondolódik egy csomó minden a fejedben. Ezek nem a Te mémjeid, és nem a Te gondolkodásod, ezért nem lehet őket erővel “nem gondolni”. De el lehet őket engedni.

Know your memes.
Know your stories.
Know your narratives.
KNOW YOUR EGO.

Tarlós-átnevezős-mém: mitől ilyen sikeres?

In alkalmazás on 2011/04/29 at 12:08

12 óra alatt 12 ezer fészbuk lájk – talán a legsikeresebb magyar FB-mém a http://www.facebook.com/Nevezzuk.at.Tarlos.Istvant – miért?

Röviden: azért, mert egy aggresszív mém telibe talált kreatív módon egy alapérzelmet, és annak kifejezőjévé vált azonnal.

Sok tízeren laknak azokban az utcákban, és azokon a tereken, amelyeket egy tollvonással, minden látható és elfogadható indok nélkül átnevezett a polgármester. Számukra ez több órányi konkrét ügyintézési kellemetlenséget, és felbecsülhetetlen mértékű lelki szenvedést okoz (keveset vagy sokat, vérmérésklet és elkötelezettség szerint). Akik nem laknak ott, de mindennap oda jártak, vagy ifjúságuk meghatározó színtere volt (Moszkva tér), vagy ideológiai alapállásukat határozta meg (Köztársaság tér) – nekik csak az utóbbiból jut, elég az is.

A reakció tehát düh, tehetetlen düh. Az átnevezés aggresszív cselekedet. Neveket aggatni valakire nem szép dolog. (Az iskolai bully-ing, a megfélemlítés egyik legfontosabb eszköze.) Az erre való felhívás tehát nagyon hatékony tud lenni, hiszen ennek a dühnek a kiélésére nagyon alkalmas. Ráadásul itt egy viselkedés terjed, nemcsak egy gondolat, ami a mémterjedés leghatékonyabb formája: “ismételd meg te is, amit mi csinálunk”! Ráadásul mindezt kreatívan, nevezd át te is a polgármestert! Jackpot. 24 óra alatt már 17 ezer csatlakozó, sokezer névjavaslat.

Ebben a kakofóniában elvesznek már a Moszkva tér vagy a Köztársaság tér iránt érzett érzelmek, marad a düh, és annak egy rendkívül hatékony – és mégis valamennyire még polgári – kifejeződése. Nem is beszélve arról, hogy egy igazi memetikai jiu-ji-tsu folyik, hiszent a Nagy Átnevezőt (egy új név-variáns) saját fegyverével támadják, lassan húszezren… Javaslom neki: ne becsülje le (itt és most még csak) húszezer dühös ember indulatát!

o o o

Utóirat kommunikációs kollegáknak: ezért veszélyes alapérzelemmel próbálni hirdetni valamit. Könnyen az történik, hogy nem a mém támaszkodik az alapérzelemre a terjedésben, hanem az alapérzelem magához vonzza a mémet, és saját kifejező eszközének “használja”. Jó példa volt erre a “Gettappa!” reklám, amiből általában arra emléxünk, hogy valammi autó-, talán Renault vagy Peugeot reklám volt. Ott az öröm kifejezésére kezdték el használni a pestiek a getappát, a szomszéd házon dolgozó ácsok hangos gerappa! gerappa! kiáltással fejezték be napnyugtakor a munkát. Bánjunk csínján tehát az alapérzelmekkel – miközben nem véletlenül működnek a szeretetre épülő reklámok, hiszen a szeretet egy mém. Erről majd még később, részletesen!

Hétköznapi mém-fertőzések I.-II.s

In alkalmazás on 2011/04/28 at 14:08

Mémfertőzésnek hívhatjuk azt a mémreprodukciót, amelyik nem szimbiotikus, hanem sokkal inkább parazita, sőt: sokszor ellenséges kapcsolatban van a gazdával, azaz Veled, a Te agyaddal. Röviden: mémek, amik tuti nem jók Neked.

Gyakori mémfertőzés például a “most nem jó – később jobb lesz” – persze csak akkor, ha így és így cselekszel, ahogy a mém tanácsolja. Ha úgy kezdődik valami a fejedben, egy gondolat, hogy most nem jó, akkor már rögtön nyugodtan gyanakodj. Nem az ambícióidról beszélek természetesen, bár azokat is érdemes csekkolni időnként. Azok a mémek veszélyesek, amelyik egy jövőbeli állapot (pl: boldogság..) elérése érdekében például egy tárgy megszerzésére bíztatnak:  most nem jó neked, de ha ezt az új mosógépet megveszed, egy csudálatos világ köszönt majd reád…

Ezeknek a mémfertőzéseknek a kiinduló pontja az, hogy elérjék: ne élvezd az életedet, hogy úgy gondold, bizony valami hiányzik belőle. Hát ez a mém nem hiányzott, már látod.

Általánosítva ezt a gondolatot szintén egy klasszikusba botlunk: az abszolút Jó és Rossz fogalmába. Nincs Jó és Rossz. (Talán a btk-s ügyeket kivéve.) Biztos lehetsz abban, hogy ha valami a fejedben mint a Jó probál feltűnni, és más dologokat, gondolatokat mint a Rosszat magát feltüntetni, az a gondolat megint nem Teérted van, attól jobb megszabadulni. A valóság egy szép és komplex dolog, ezt leegyszerűsíteni, hidd el, nem a Te érdeked, hanem egy világnézet érdeke, amely meg akar nyerni magának.

Ne hagyd magad! Hiszen nem a mémek szaporodnak a fejedben: te szaporítod őket!

Meddig fontos egy márka memetikája?

In alkalmazás on 2011/04/12 at 01:04

Rövid válasz: addig, ahol már a közösség memetikája kezd fontosabbá válni.

A márkát alkotó mémek fontossága természetesen ekkor sem csökken, csak relatív súlyuk csökken. A közösség ősi mémjei kezdenek erősebbek lenni náluk.

Úgy is fogalmazhatnók, hogy a vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak – vagy épp miattuk nem jönnek és/vagy mennek el.

Ha ez így túl radikális, képzeld el, mi történne, ha kedvenc márkádat elkezdenéd felfedezni olyan embereken, olyan emberek kezében, akivel cseppet sem szeretnél azonosulni.

Jó példa, ahogy az autósok figyelik egymást, ki az, aki hasonló gépben ül.

A közösség rendkívül meghatározó. Még a magyarok számára is, akik mintha be lennének oltva közösség-képzés és -képződés ellen, és csak egy vezért hajlandóak elfogadni.

A közösségképzés minőségi és mennyiségi fejlődése emelte ki az embert az állatvilágból. Csányi Vilmos ír erről részletesen. Lényeg, hogy a mémeknél mélyebben, a gének szintjén részünk a közösségbe szerveződés igénye. Szociális lény ugye az ember. És a közösség memetikája az egyik legrégebbi mém-képződmény.

A márka, ami lehet egy termék, egy gondolat, egy eszme vagy egy szolgáltatás, először azért tud terjedni, amilyen. Saját memetikai házózatában tud új agyakba kerülni. Egy idő után viszont egyre fontosabb lett, hogy a hálózatban milyen pozíciókat fogott meg.

Egy idő után fontosabbá válik a közösség memetikája, az, hogyan képződnek, miért maradnak együtt és fejlődnek emberi közösségek, mint az, hogy tulajdonképpen mi körül is fejlődik az a bizonyos közösség, vagy akár kultusz.

Fontos ez abból a szempontból is, ahogy a kontroll viszonyok ekkor átalakulnak. Egyre inkább a közösség kezébe kerül a kontroll a márkatulajdonostól, és ma már a közösségnek ugyanazok a koordinációs és kommunikációs eszközök állnak rendelkezésére, mint a márka eredeti tulajdonosának. Tehát veszélyes játék manapság közösséget építeni, mert könnyen kontrollvesztett helyzetbe kerülhet az ember.

És nemcsak az Apple vagy a Harley-Davidson lehet kultusz. Kisebb közösségek ugyanígy szerveződnek márkák köré, még akkor is, ha nem láthatóak, mint közösség, nem jelennek meg. Mégis aki tagja, az tudja magáról, hogy ő tag. Mennyiben része például a Coca Cola fogyasztás éléményének az a tudat, hogy a világ körül mindenhol fogyasztják? Hogy egy globális közösség tagja lehetsz ezzel?

Mindez valahol arra is válasz, értékesebb-e egy autómárka egy sorozata vagy egy elképzelt rajzolt hős köré képződő kultusz, mint egy metafizikai autoritás teremtő erejébe vetett hit, és az e gondolat köré épült közösség.

Lássunk tisztán: Facebook

In alkalmazás, esetek on 2011/01/23 at 20:16

Lássunk tisztán. Lesz post-Facebook internet. A Facebook egy fejlődési állomás; erre fogadhatunk. Jönni fog majd egy újabb Platform, egy jobb netes szolgáltatás, ami új lehetőségeket hoz, amelyben minden, amit ma a “Facebook” jelent, csak egy építőkocka lesz. A Következő Nagy Ötlet mellett csak egy megemlített alapfunkció lesz a Facebook, amelyet beépítettek a Következő Nagy Platformba.

De addig érdemes megnézni, mit változtat rajtunk és az internetünkön az Aktuális Nagy Platform, a Facebook. Nem keveset! Az internet facebookosításával létrejön a globális folyamatosan aktuális Facebook, azaz évkönyv, vagyis inkább egy “perckönyv”, amely minden eddiginél hatékonyabban kapcsolja be az embereket a számító gépek hálózatába.

Mert eddig a számító gépek nem láttak minket rendesen. Nagyon kevés látszott egy, az interneten odalátogató emberből egy számító gép számára: egy emailcím, néhány itt-ott kitöltött adat,  nyomaink a webes sivatagban, közülük emelkednek ki a sokat használt helyek dűnéi. Mintha a számító gépek egy kulcslyukon keresztül néztek volna minket. Egy bazári árus megfigyeli a vevőt, milyen a ruhája, milyen az akcentusa, és azt mondja: Önnek ez a ruha tízezer valamibe kerül. Egy ún “webáruház” számító gépe a vevőket, jó esetben, néhány korábban látott tranzakció, talán pár jól használt “cookie” alapján „ismeri”, amely megoldás azt is megmutathatja, mi volt az, amire éppen csak ránézett…  és ehhez képest most egy facebook profillal kommunikálhat! Kinyílik a számító gép szeme, feltárul számára az egész virtuális személyiség, a vevő avatarja ténylegesen „bejött” a virtuális boltjába. Egy új világ kezdődik a gépek számára azáltal, hogy ennyi mindenre megtanítjuk őket magunkról!

A Facebook megtanít minket embereket arra, hogyan tudunk könnyen avatárt/profilt építeni. Az összes kép, beírás, like egy profilt épít körénk, illetve mi építjük fel magunkat újra ezen a platformon (is).  A Facebook megmagyarázta,  hogyan kell jól és hatékonyan csinálni ezt. A sok sharinggel, megosztással meg is változik a privacy, a magánélet fogalma, sőt, azt gondolom, megváltozik annak a megítélése, mi publikus és mi nem. Tehát amire ma azt mondjuk, hogy oversharing, azazhogy túl sok mindent pakolnak ki sokan magukról, az holnap már a norma lesz, fel sem vonjuk a szemöldökünket a korábban magánfotónak hitt képek megosztása láttán.

Itthon több, mint kétmillió polgár adta oda a számító gépeknek az adatait, és akárhogyan is állítjuk be a Facebook profil biztonságát, a sok adat mégis egy helyen lesz megtalálható, egy magántulajdonú cég szerverein-. Ez pedig azt jelenti, hogy ha elég magas árat kínálnak érte, akkor nagyon gyorsan, akár egy két nap alatt kerülhet át az adatbázis egy nagyon másik magántulajdonba. Ki mit tud például a Facebookban 10%-os részesedéssel rendelkező orosz tulajdnosoról?  Az adataim melyik tíz százaléka az övék vajon?

Mindannyiunkat figyelmeztet a Facebook: felelős vagy azért, amit kint van rólad a neten! Felelős vagy az avatarodért! És felelős is akarsz lenni érte, mert ha nem te törődsz vele, akkor más fog törődni vele, és bizonyos, hogy nem a Te érdekeidet fogja szem előtt tartani. Régóta mondom, ne írj le olyat, még emailben sem, ami nem írnál föl egy üzenőfalra valahol a város egyik forgalmas helyén….

Memetika @ JazzCafé

In alkalmazás, esetek on 2010/12/13 at 02:23

Magyar Kornéliával és Hegyi Györggyel a memetikáról beszélgettünk a Rádió Café JazzCafé című műsorában 2010. december 8-án. Onnan indultunk, hogy egyáltalán mi ez a memetika és miért is hasznos? Szó esett úgy a mindennapi mint az üzleti hasznáról. Csomó minden kiderült. Pl: lehetünk-e boldogak a gondolkodás útján?

Itt tudod meghallgatni

Véleményvezérek és vezérvélemények

In alkalmazás, esetek on 2010/11/12 at 09:12

Zajlik a memetikai mélyinterjú. Az alany épp egy márkáról beszél, arról, hogy azt menyire gondolja magyarnak. Vágás. Negyed óra múlva, ugyanaz az alany, ugyanaz az interjú. Épp azt említi, hogy mennyire nem magyar ez a márka szerinte.

Ez az ellentmondásos állapot általánosan előfordul azoknál a mémgazdáknál, akik az adott területen nem tartják magukat véleményvezérnek. Nem alakítottak ki a mémekből, a fejükben megragadt gondolat-szilánkokból egy egységes, koherens rendszert. Így amikor betekintést nyerünk a mémkészletükbe ellentétes mémlényéket is találunk, amellyekkel a gazda nagyszerűen együttél.

Különösen jellemző volt ez a magyar polikai interjúknál, ahol a mémekből nem következett közvetlenül az alany közel vallásos hite egyik vagy másik oldalban, hanem a megmaradt gondolat-szilánkok, mémek csoportosultak a hit mögé. Szokszor találunk ilyen hitek mögött ellentmondásos mémeket is, ami jól jelzi, hogy a hit nem az ellentmondás ellenére, hanem talán éppen azok miatt él meg erősen.

A memetikai kutatások során alapvetően kétféle emberrel találkoztunk egy-egy mémterület vizsgálva: az adott mémterületen inkább véleményvezér, és kevésbé véleményvezér mémgazdákkal. Kettejük közötti különbség talán pont az, hogy motivált-e a mémkészlete, hite, vagy érzelmei által arra, hogy az adott területen vezérvéleményt alakítson ki.

A magukat egy adott témában véleményvezérnek gondolók törődnek azzal, hogy az adott témában rendelkezzenek vezérvéleménnyel. Őket ha megkérdezzük, örömmel adják át kiérlelt gondolataikat, amelyek nagy részéről messziről látszik, hogy mémlényekkél rendezte őket az agyuk már jóval korábban.

A memetikai interjúk hozadéka a véleményvezérek számára az, hogy a beszélgetés során is sokszor összeáll egy-egy alterület mémkészletéből számukra egy olyan új mém, amely aztán beépül a többi komplex memetikai konstrukció közé, és legközelebb előhivható lesz ebben a kiérlelt formájában. Így gazdagodik a vélményvezér mémkészlete.

De miért is kellene nekem ezt elolvasni? Miért fontos mindez?

In alkalmazás on 2010/09/26 at 13:01

Senki sem véd meg a fejedben visszhangzó mémektől, csak Te magad tudsz ebben az ügyben intézkedni. Ha Te magad nem programozod önmagad, akkor biztos lehetsz benne, hogy más programoz Téged, vagy legalábbis meg fogja próbálni.

Sokan esnek abba a hibába, hogy nem figyelnek oda a memetikai diétájukra, pedig ez legalább olyan fontos, mint az étrendjük, sok esetben fontosabb. Nem jó megközelítés például azt gondolni, hogy bármit megnézhetek, meghallgathatok, megismerhetek, és majd a feldolgozás folyamatában döntöm el, megtartom-e vagy, érdekes-e nekem, vagy nem. Sok esetben már a feldolgozást is befolyásolja például az a mém, amit fel akarnál dolgozni. Hamarabb be tud épülni egy gondolat, mint gondolnád..

Érdemes néha egy-egy gondolatod mellett megállni, elidőzni, és végigvenni, honnan is hallottad, kitől, olvastad-e, hol, mikor… Ez jó alkalom hogy észrevegyük, ha például egy fontos kérdésben csak az egyik oldalról gyűjtött az ember érveket. Esetleg hogy elbillent a memetikai diétánk egy forrás felé. Esetleg olyan új befolyásolók kerültek képbe akikről “sosem gondoltuk volna”, hogy valaha hallgatni fogunk rájuk. Ezek fontos pillanatok lehetnek, néha fájdalmas tanulságokkal.

A másik oldalról nézve a dolgokat, persze Te is a meggyőzés szakmában utazol, mint a legtöbb humanoid, mémekkel a fejében. Nem is veszed észre, és hopp, meggyőztél vkit arról, hogy merre van az előre a nanotechnológiában, melyik a legegészségesebb joghurt, vagy melyik a legjobb epizód a Dr.House-ban. Nagy mémterjesztő vagy, magyarul. És lehet, hogy néha észreveheted, amikor csak a mémek eszköze vagy a terjedésben. Pedig a mem-kibocsátás ellenőrzése, a memetikai kontroll kulcs bármilyen vezető pozícióban. És ebben az evolúciós versenyben Neked csak egy kicsit kell jobbnak lenned a szomszédodnál.