memetics + networkology = emergence

Archive for January, 2011

Lássunk tisztán: Facebook

In alkalmazás, esetek on 2011/01/23 at 20:16

Lássunk tisztán. Lesz post-Facebook internet. A Facebook egy fejlődési állomás; erre fogadhatunk. Jönni fog majd egy újabb Platform, egy jobb netes szolgáltatás, ami új lehetőségeket hoz, amelyben minden, amit ma a “Facebook” jelent, csak egy építőkocka lesz. A Következő Nagy Ötlet mellett csak egy megemlített alapfunkció lesz a Facebook, amelyet beépítettek a Következő Nagy Platformba.

De addig érdemes megnézni, mit változtat rajtunk és az internetünkön az Aktuális Nagy Platform, a Facebook. Nem keveset! Az internet facebookosításával létrejön a globális folyamatosan aktuális Facebook, azaz évkönyv, vagyis inkább egy “perckönyv”, amely minden eddiginél hatékonyabban kapcsolja be az embereket a számító gépek hálózatába.

Mert eddig a számító gépek nem láttak minket rendesen. Nagyon kevés látszott egy, az interneten odalátogató emberből egy számító gép számára: egy emailcím, néhány itt-ott kitöltött adat,  nyomaink a webes sivatagban, közülük emelkednek ki a sokat használt helyek dűnéi. Mintha a számító gépek egy kulcslyukon keresztül néztek volna minket. Egy bazári árus megfigyeli a vevőt, milyen a ruhája, milyen az akcentusa, és azt mondja: Önnek ez a ruha tízezer valamibe kerül. Egy ún “webáruház” számító gépe a vevőket, jó esetben, néhány korábban látott tranzakció, talán pár jól használt “cookie” alapján „ismeri”, amely megoldás azt is megmutathatja, mi volt az, amire éppen csak ránézett…  és ehhez képest most egy facebook profillal kommunikálhat! Kinyílik a számító gép szeme, feltárul számára az egész virtuális személyiség, a vevő avatarja ténylegesen „bejött” a virtuális boltjába. Egy új világ kezdődik a gépek számára azáltal, hogy ennyi mindenre megtanítjuk őket magunkról!

A Facebook megtanít minket embereket arra, hogyan tudunk könnyen avatárt/profilt építeni. Az összes kép, beírás, like egy profilt épít körénk, illetve mi építjük fel magunkat újra ezen a platformon (is).  A Facebook megmagyarázta,  hogyan kell jól és hatékonyan csinálni ezt. A sok sharinggel, megosztással meg is változik a privacy, a magánélet fogalma, sőt, azt gondolom, megváltozik annak a megítélése, mi publikus és mi nem. Tehát amire ma azt mondjuk, hogy oversharing, azazhogy túl sok mindent pakolnak ki sokan magukról, az holnap már a norma lesz, fel sem vonjuk a szemöldökünket a korábban magánfotónak hitt képek megosztása láttán.

Itthon több, mint kétmillió polgár adta oda a számító gépeknek az adatait, és akárhogyan is állítjuk be a Facebook profil biztonságát, a sok adat mégis egy helyen lesz megtalálható, egy magántulajdonú cég szerverein-. Ez pedig azt jelenti, hogy ha elég magas árat kínálnak érte, akkor nagyon gyorsan, akár egy két nap alatt kerülhet át az adatbázis egy nagyon másik magántulajdonba. Ki mit tud például a Facebookban 10%-os részesedéssel rendelkező orosz tulajdnosoról?  Az adataim melyik tíz százaléka az övék vajon?

Mindannyiunkat figyelmeztet a Facebook: felelős vagy azért, amit kint van rólad a neten! Felelős vagy az avatarodért! És felelős is akarsz lenni érte, mert ha nem te törődsz vele, akkor más fog törődni vele, és bizonyos, hogy nem a Te érdekeidet fogja szem előtt tartani. Régóta mondom, ne írj le olyat, még emailben sem, ami nem írnál föl egy üzenőfalra valahol a város egyik forgalmas helyén….

Hányszor mondjam

In alapok on 2011/01/02 at 22:29

A rövid és általános válasz az, hogy sejtésem szerint legalább négyszer kell betenni a helyi kultúrába egy mémet ahhoz, hogy elterjedjen.

Ceteris paribus nyilván csak túlerő kérdése.

Szun Ce (Sun Wu), aki szigorú volt, hét az egyhez arányt jelölt meg A háború művészetében amúgy egyenlő feltételek esetén, amellyel egy materiális háború megnyerhető. Szerinte hatszoros túlerőt még általában visszaver a védő sereg. Az információs háborúban ez az arány drámaian csökken, mint sejtjük is, sokszor egyetlen említés is elégséges a megfelelő link megválasztásával.

Mémek betöréséhez sejtésem szerint elég már 3,5 : 1 átlagos arány, ennyiszer észlelve valamit általános szabály szerint megmaradhat. Egy észlelés általában kevés, ahhoz kell, hogy második észlelés létezhessen, és emlkeztessen az elsőre. A harmadikra általában felkapjuk a fejünket, bár gyakran csak a negyedikre.

Az Influencer című kiváló könyben social development mémterjesztések tapasztalatairól számolnak be a számos írók. A legfontosabb tanulság, hogy 3-4-szeres túlbiztosítás szükséges egy komplexebb mém átadásához. Az igazi social influencer 3-4-szeresen túlbiztosítja magát, ha el akar érni egy memetikai mérnöki célt, azaz egy komplexebb viselkedéssor átadását – befogadását egy közösségben.

Egyszerűbb mémek esetén az influencer hatás ezt az arányt 1:1-re csökkentheti, mint a mesében a csodafegyver. Ha Angelina Cloony a füledbe súg valamit, nyilván még az unokáidnak is meséled majd.

A hálózat, azaz az átadás módja sem elhanyagolható faktor, ha súgás egy képen történik a plakáton megint más a hatásmechanizmus.

Minősített eset a globális agyunk, parlamenti szleng szerint a “zintenet”, hiszen ha ott van “fent” valami, akkor valahogy könnyen felmászik, felugrik a személyes agyunkba is. Bármilyen kérdésre jó válasz ma már, hogy láttam a neten.

Aki pedig jól keres, az jól keres.

Sun_Tzu

A háború művészete

Influencer

Információs háború