memetics + networkology = emergence

Miamém

In alapok on 2010/09/25 at 01:53

Az Oxford English Dictionary szerint a mém: „a kultúra olyan eleme, amely feltehetően nem-genetikai úton, például imitáció útján terjed”. “A mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk” (Dawkins 1986: 241). A mémet értelmezhetjük egy olyan kognitív és/vagy viselkedési mintának, amelyet az egyik személy átadhat a másiknak, akár egy „vektor”, azaz egy médium közbeiktatásával.

Mivel az átadó továbbra is rendelkezik a mémmel, a transzmisszió replikációként értelmezhető: a mémről másolat készül a másik személy memóriájába, mém-hordozóvá téve őt. Ez a replikátor önreprodukciója, melynek során a mém a személyek egyre nagyobb csoportját teszi hordozóvá.

Kommunikatív cselekvéssel, imitációval terjedő magatartásformák és információkkal a kulturális evolúció kutatása a genetikából kapott lendületet. Richard Dawkins „Az önző gén” című 1976-os könyvében vetette fel, hogy a kultúrában is létezhetnek a génekkel hasonlónak tekinthető replikálódó alapegységek, amelyeket mémeknek nevezett el. Dawkins a tudományos közbeszédben régóta fogalmazódó új replikátor jelenségnek adott ragadós (erős, mert „fertőző” mém) nevet.

A mémek, mint replikátorok három kritériumnak tesznek eleget, hogy megfeleljenek az egyetemes darwinizmus kritériumainak:

  • Hosszú életűek, azaz viszonylag nagyon sokáig változatlan formában fenn tudnak maradni.
  • Szaporák, azaz gyorsan és hatékonyan létre tudnak jönni újabb és újabb példányaik.
  • Pontosan másolódnak, de nem túl pontosan, azaz az új példányok nagy, de azért nem 100%-os valószínűséggel azonosak az eredetivel.

Ahogy Mérő László összefoglalja: Dawkins kutatásai tehát kimutatták, hogy az evolúció valójában a génekre, illetve a mémekre hat. Az élőlényekre, illetve a gondolatokra csak rajtuk keresztül. Ahogy a gének létrehozzák az élőlényeket, a mémek létrehozzák az eszméket, gondolatokat (a vírusoktól az elefántokig, illetve a szellemi vírusoktól a brandekig vagy akár a vallásokig). Mindannyian a testünket alkotó gének, illetve a szellemünket alkotó mémek túlélőgépei vagyunk.

Pléh Csaba szerint, aki Mérőhöz képest még inkább szkeptikusnak tekinthető e kérdésben: memetika a tanult illetve öröklött rendszerek problémájának új megfogalmazása.