memetics + networkology = emergence

Welcome! + A szerzőről

In ego, megközelítés on 1972/09/20 at 05:30

Karafiáth Balázs:
“Welcome! Az emergens*média evolúciós megközelítésben mutatja be a kortárs emberi kulturát. Arra vagyok kiváncsi, mi az, ami elterjed, mi az, ami fennmarad és meddig? Kultúra alatt pedig a teljes “emberi kultúrát” értem, építészettel, játékokkak, technológiákkal és szokásokkal együtt. Ha érdekel, hogy mit miért csinálsz vagy gondolsz, olvass el pár rövid írást! Kommentekre szívesen válaszolok! Jó mémvadászatot!”

Please find the English version @ http://emergens.hu/1972/09/20/bio

BIO

Karafiáth közgazdász, kommunikáció-kutató, 1972-ben Szekfű Balázs néven született. 2010-ben vette fel régi családnevét, melynek magyar jelentése: szegfű.

A Darwin’s Marketing Evolution stratégiai igazgatója. A Mérő Lászlóval alapított Darwin’s a memetikai marketing úttörője, a cég kutatói módszertanára épülő marketing stratégiai tanácsadói szolgáltatását igénybe veszi a MOL, az OTP, a Magyar Telekom, az E.ON, a L’Oreal. Korábbi ügyfeleik: Magyar Posta, K&H Bank, CIB Bank, SAP Magyarország, Abott Laboratories.

Karafiáth PhD kutatásának témája az emberi közösségek memetikai hálózata. 2001 óta óraadóként saját óráit oktatja budapesti egyetemeken, legutóbb a MOME Elméleti Intézetében “Bevezetés az emergenciába” címen. Memetikát és internet stratégiát tanít a Kürt Akadémia Üzleti Gondolkodó Iskolájában.

Alapító tagja az Emergencia Kutató Intézet egyesületnek, mely az egyetemes darwinizmus világképének interdiszciplináris vizsgálatát helyezte diskurzusának fókuszába. Blogjának címe: www.emergens.hu

Rendszeresen ad elő konferenciákon az hálózati gazdaságról és az információs társadalomról, cikkei jelennek meg a sajtóban, magas.les néven 7 évig műsort készített a Tilos Rádióban.

Kutatási és érdeklődési területei a hálózati gazdaságtan, a memetika és az internetes politika. E témákban az érdekesnek jelölt cikkek a Delicious linkgyűjtő és -megosztó segítségével elérhetőek.

1982 óta érdeklik a számítógépek, amióta összehekkelt egy BASIC programot egy ZX Spectrum gépen. Közreműködésével valósult meg az első, még a web előtti ún. BBS alapú virtuális közösség Magyarországon, a Digitális Sziget, 1994-ben. Elindítója az első megtervezett online közösség, a Sulinet generációt megszólító Főzelék-nek. Tíz éve tart előadásokat arról, hogy cégek, pártok és civil szervezetek hogyan alakíthatnak ki nyerő stratégiákat a technológiai változások által meghatározott új üzleti és társadalmi környezetben.
http://del.icio.us/szekfu/networked_economy

Memetikai érdeklődése 10 éves, amikor PhD kutatási témának az emberek között terjedő ideák vizsgálatát és az emberi közösségek hálózatának egyidejű vizsgálatát választotta. A PhD dolgozat még befejezésre vár.
http://del.icio.us/szekfu/memetics

A magyar demokrácia és politikai élet változásaira egyre nagyobb hatással vannak az új technológiák. A közösségek számára új és újabb lehetőséget biztosító social media a közösségképződésre kevéssé fogékony magyarokat is megérintheti.
http://del.icio.us/szekfu/online_democracy

San Francisco, New York és Budapest mellett sok időt tölt választott falujában Szentantalfán.

CV

2007 óta a Darwin’s Marketing Evolution stratégiai igazgatója

2oo6-2oo7-ben a Yale World Fellows Programon vett részt.

2004-ben megalapítja a Darwin’s Marketing Evolution Kft-t.

2oo3-2oo4-ben a Informatikai Vállalkozások Szövetségének igazgatója, 1999-2007 között elnökségi tag.

Az 1997-ben alapította negyedmagával a Carnation Kft-t, melynek ügyvezetője, majd a jogutódként 2000 augusztusában megalakult Carnation Internet Tanácsadó Részvénytársaság elnöke 2003. májusáig.

1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetés-szervezés és marketing szakán MBA minősítést szerzett, angol nyelven írt diplomamunkájának címe “Cross Cultural Communication”.

1993-ban alapító tagja a Sziget Kft-nek.

Memetika és márkaépítés – előadásom a HMC meetup-on

In megközelítés, tézisek on 2011/07/26 at 00:21

Learn more:

“Sejtésem szerint legalább négyszer kell betenni a helyi kultúrába egy mémet ahhoz, hogy elterjedjen.”

“Vásárlóid a márkád mémjei miatt jönnek, de a közösség miatt maradnak.”

Rádióműsor a mémekről, Hegyi György és Magyar Kornélia beszélget Karafiáth Balázzsal.

Planking – pózolók a kibertérben (vendég-poszt)

In alkalmazás, esetek on 2012/09/12 at 06:32

2012. november 22-én Szűcs Attila felkérének örömmel eleget téve megnyitom kiállítását a Deák Erika Galériában, melnyek címe: Planking (www.szucsattila.hu). Pohly Feri jóvoltából jött létre a hálózati kapcsolat, amikor megkérdezett annó a plankingről és megírta az Origón. Ebből idézett Farkas Zsuzsanna kíváló összefoglalójában a pózolós mémekről, amelyet alább olvashattok. Zsuzsié a szó:

Amikor arról szól egy vezércikk – az egyik vezető hírportál bulvároldalán –, hogy Flour Tomi „összebaglyozta” Bécset; vagy amikor – több mint 700 ezer rajongóval – saját Facebook-oldala van a deszkaként pózolásnak (planking), érdemes megvizsgálni az internetes pózolás példátlan népszerűvé válásának okait.

Ez az esszé miután röviden összefoglalja a mém-elmélet Dawkins-i gyökereit és az internetes mémek általános jellemzőit, kifejezetten a különböző pózokat bemutató online mémekkel – összefoglaló nevükön a „photo fad” jelenséggel – foglalkozik. Dawkins mém-definíciójának analógiáján keresztül elemzem az egyes altípusok működését, és bemutatom photo fad jelenség fejlődését –, vagy Dawkinst idézve – evolúcióját.

Ezt követően megvizsgálom azokat a mozgatórugókat, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miért is vonzó emberek százezrei számára például egy rögbi játékos jellegzetes pózában való fotózkodás, és hogy több millió ember számára tegyék elérhetővé a képeket az interneten. Végül kitérek arra, hogy miként válnak ezek az amúgy igen vicces imidzsek kulturális árucikké a globális piacon.

Mi is az a mém?

Richard Dawkins „Az önző gén” című művében fektette le a memetika tudományos alapjait, amikor is először írt arról, hogy a kultúrában is létezhet a génekhez hasonlóan működő információs egység, amelyet mémnek keresztelt el. A mém elnevezés a görög miméma – utánzás- és a gén szavak összetételéből ered.

A génekhez hasonlóan a mémek célja is az, hogy replikálódjanak, azaz hogy másolás útján megismétlődjenek. Ilyen módon alakul ki az evolúció. A replikáció közben hibák csúsznak be, mert nem mindig pontosan másolódik le egy-egy minta. Így jön létre a sokféleség. A szelekció által pedig eldől, hogy a különböző túlélési lehetőségű minták közül melyik az, amelyik képes a túlélésre. Mindez a természetben és a kultúrában is ugyanilyen módon működik, így a kultúra tekintetében is beszélhetünk evolúcióról, mivel a kultúra voltaképp különböző replikálódó információs minták összessége. (Dawkins, 1986)

Dawkins interpretációjában a mém:

„…lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk.” (Dawkins 1986)

Trollface, Nyan Cat, Sad Keanu és a többiek – mémek a világhálón

Dawkins a mém-koncepciót ugyan még az internet megjelenése előtt, a hetvenes években al-kotta meg, leírása viszont teljes mértékben megfelel a világhálón terjedő digitális fájloknak és hiperhivatkozásoknak. Az analógiának köszönhetően az internetes közösség Dawkins nyomán szintén mémnek keresztelte el ezeket a gyorsan replikálódó fájlokat.

Ahogy a népmesék szájról szájra, az internetes mémek site-ról site-ra terjednek a globális térben.
Az online mémek leginkább Web 2-höz köthető interaktív közösségi oldalakon (Facebook, Twitter), blogokon, illetve a kép- és videómegosztó oldalakon (Tumblr, Flickr, YouTube) keresztül replikálódnak. A legtöbb esetben csatolt fájl, vagy link formájában adjuk őket tovább ismerőseinknek. Az ismerősök aztán szintén tovább adják az adott mémet, amely aztán vírus módjára szaporodik el a kibertérben.

Mémet bárki létrehozhat, ennek a legegyszerűbb módja, ha valamelyik internetes mémkreátort használjuk. (http://memegenerator.net/, http://memebase.com/ragebuilder/, http://memecreator.net/) Ezeken az oldalakon már kész sablonokat kapunk, így mindenki számára adott a lehetőség, hogy saját mémet készítsen, ami aztán szabadon terjedhet a globális világhálón.

Az online mémek csak úgy, mint a Dawkins-i értelemben vett mémek egy sűrített információtartalmat hordoznak – általában egy-egy vicces kép, animáció, videó, vagy karikatúra formájában. A felhasználók kreativitásának köszönhetően naponta több ezer új mém keletkezik a neten, a sikeresebbeknek elképesztő gyorsasággal replikálódnak, és számtalan verziójuk /mutánsuk jön létre.

Mivel esszémben egy speciális internetes mémcsoportot fogok részletesen elemezni, itt csak néhány példát említenék meg röviden szemléltetés céljából.

Vegyük például a népszerű mémcsoportot, a képregényhez hasonló rage comics karikatúrákat. A figurák rövid, vicces képregények szereplői, melyeket egyszerű számítógépes technikával rajzolnak meg. Ezek a képregények tipikus hétköznapi élethelyzeteket vázolnak fel néhány kockában, a végén vicces csattanóval. Az egyes figurák sűrített jelentést hordoznak, bosszúságot, (Fuuuu Guy), kárörömöt (Trollface), magányt (Forever Alone) vagy haragot (Y U Guy) fejeznek ki.

Rage comics figurák

Ezek a szereplők mindig ugyanúgy jelennek meg – azaz replikálódnak – a történeti kontextust viszont a felhasználók hozzák létre, saját ötleteik alapján a mémkreátorok segítségével. Így jönnek létre a különböző mutációk.

Rage comics: Fuuuu guy különböző helyzetekben

Egy másik népszerű internetes mémcsoport a gif, amely az örökmozgó animációk összefoglaló neve. Itt az állandó ismétlés válik a humor forrásává.
Egy ismert példa: http://szuperblog.szuperblog.hu/napi-gif-pentek/

Jellemző még, hogy ismert személyek egy-egy véletlenszerűn elkapott pillanatképét kiragadják az eredeti környezetből, és azt új kontextusba helyezik, vagy rövid szövegbetétekkel egészítik ki. Az ilyen típusú mémeknek is számtalan verziója van, híresebbek például a Sad Keanu, vagy a Strutting Leo.

Sad Keanu -  az egyik verzió a több száz közül

Rengeteg példát lehetne még említeni, a világhálón több ezer mém terjed, melyeknek naponta jönnek létre újabb és újabb mutánsaik.

Pózolj szörfdeszkaként, és hódítsd meg a világhálót!

Mivel a különböző mémek tárháza szinte határtalan, a következőkben egy speciális mémtípust fogok részletesebben megvizsgálni, az úgynevezett photo fad jelenséget. A photo fad csoportjába azok a fényképes mémek tartoznak, amelyeken az fotóalanyok egy jellegzetes pózban fényképeztetik magukat.

Egy adott póz akkor válik mémmé, amikor replikációval rohamosan elterjed az interneten, majd létrejönnek a különböző mutációi.

Az első ilyen mém a planking vagy magyarul „deszkázás” volt, amelynek gyökerei egyes források szerint egészen 1997-ig nyúlnak vissza (The Guardian, 2011.05.16.), mások szerint 2004-ben kezdődött (knowyourmeme.com 2011.03.15.). A vélemények azonban megegyeznek a tekintetében, hogy a planking őse az úgynevezett lying down game volt, amelyet két angol tinédzser – Gary Clarkson és Christian Langdon – talált ki saját szórakoztatásukra. (The Guardian, 2011.05.16.) A jelenség neve a későbbiekben változott plankingre.

A deszkázás 2011. március 27.-én minden addiginál nagyobb népszerűségre tett szert azáltal, hogy David Williams rögbi játékos a Manly-Warringah Sea Eagles és a Newcastle Knights közötti mérkőzés után több ezer ember előtt vágta magát hasra a Brookvale Oval stadion közepén, megteremtve ezzel az első televízió által is közvetített plankinget. (knowyourmeme.com, 2011.03.15.) Ettől kezdve tömegesen kezdtek elterjedni az interneten azok a fényképek, amiken a fotóalanyok szörfdeszkára emlékeztető pózban fényképeztetik magukat. A jelenségnek saját Facebook oldala is létrejött, amelyet jelenleg 732 000 fő like-ol. Itt mindenki feltöltheti és megoszthatja saját planking fotóját. http://www.facebook.com/OfficialPlanking

A dolog lényege annyi, hogy az ember szokatlan helyeken hasra fekszik, kezeit pedig szorosan a test mellett tartja. A bátrabbak extrémebb helyeken is plankingelnek, hirdetőtáblák tetején, magas épületeken vagy szobrokon, de egy átlag plankingelő általában maximum a ruhás-szekrény tetejéig jut el.

Planking az irodában: Előtte érdemes meggyőződni arról, hogy a főnökünk nincs a közelben, mert akár az állásunkba is kerülhet a móka. (The Sydney Morning Herald, 2011.09.08.)
A planking sikere után újabb pózok jelentek meg és váltak internetes mémmé. Ezek utalhatnak egy-egy híres ember jellegzetes mozdulatára (pl. Scarlett Johnasonning, Tebowing) valamilyen popkulturális jelenségre (pl. Batmanning, Draping) de vannak olyanok is, amelyek nem vonatkoznak semmi különösre, egyszerűen csak viccesek. (Owling, Teapotting).

Az owling, vagy magyarul a „baglyozás” a plankingre adott válaszreakcióként jött létre, amelyből szintén mém lett.

Flour Tomi Bécsben owlingol (Index, 2011)

A legújabb őrület a draping. 2012. február 3.-án jelent meg a Tumblr-en az eredeti kép, abból a célból, hogy a Mad Men (Reklámőrültek) című népszerű amerikai sorozat készítői hírverést csináljanak az új évad március 25-i kezdésének. A képen a sorozat főszereplője Don Draper látható. Február 21-én már megjelent pár fotó a Twitteren, amelyen a fotóalanyok Draperhez hasonlóan pózolnak. A február 27-i héten pedig már a Flickr és a Pinterest képmegosztó oldalak is tele voltak az ilyen típusú fényképekkel, márciusban pedig elárasztották az internetet. Még egy hónap sem telt az eredeti kép megjelenése óta, de a drapingnek már saját Facebook oldala van, és szinte percenként jönnek létre az újabb verziók. (http://knowyourmeme.com/memes/draping)

A Mad Men című sorozat nyitó képe És egy lelkes drapingelő

A népszerű pózoknak számos mutációja jön létre azáltal, hogy az adott pózt különböző személyek – vagy állatok, plüssjátékok, esetleg más mémek – mutatják be eltérő kontextusokban. Változatosak a helyszínek is, pózolós képet lehet készíteni munkahelyen, turisztikai látványosság előtt, otthon a tévé előtt, utcán, múzeumban, bárhol, ahol éppen eszünkbe jut.
Nézzük például a „Scarlettjohanssoningozást”. Miután a Hollywood-i színésznő meztelen képei 2011 szeptemberében kikerültek az internetre, már órákkal később megjelentek az őt utánzó fényképek minden elképzelhető verzióban.

Scarlett Johansson a tükör előtt Pár órával később megszületik a „Scarlettjohansonning”

Szeptemberben mindenki még Flat Eric is „Scarlettjohanssoningolt”

Az, hogy melyik mém válik sikeressé több tényezőtől is függ. Már Dawkins is arról írt, hogy egyes mémek sikeresebbek a mémkészletben, mint mások, ami a természetes szelekciónak felel meg. Dawkins szerint a mém túlélési képessége elsősorban három tényezőtől: a hosszú élettartamtól, a termékenységtől és másolási megbízhatóságtól függ. (Dawkins, 1986) Ezek a tényezők azonban nem egyenrangúak, a sikeresség szempontjából a termékenység az, ami igazán fontos a másik két jellemzővel szemben.

„Éppúgy, mint a gének esetében, a termékenység sokkal fontosabb, mint a konkrét példányok élettartama. Ha a mém egy tudományos gondolat, akkor elterjedése attól függ, mennyire elfogadható a tudós egyedek populációja számára; túlélési értékét durván megmérhetnénk azzal, ha megszámlálnánk, hogy az egymást követő években hányszor hivatkoztak rá a tudományos folyóiratokban. Ha népszerű dallam, akkor elterjedtségét a mémkészletben megbecsülhetjük annak alapján, hogy hány ember fütyüli az utcán. Ha nőicipő-modell, akkor a populációmemetikusok a cipőboltok eladási statisztikáit használhatják fel.” (Dawkins, 1986)

Már az internetes mémek esetében is léteznek olyan statisztikák, amelyek az egyes mémek sikerességét mérik. Ilyen például az egyik legnagyobb online mémadatbázis, a knowyourmeme.com honlapján található statisztika, amely a Google keresési találatok alapján percre pontosan megmutatja, hogy egy adott mém épp mekkora népszerűséggel rendelkezik.

Az alábbi grafikon a plankingre vonatkozik. Az ábrából jól látszik, hogy a planking 2011 márciusában érte el népszerűségi csúcspontját, ekkor kerestek rá a legtöbben. 2012-re viszont már szinte senki sem írta be a Google keresőbe. Ettől függetlenül a planking valószínűleg beírta magát a történelembe, állandó hivatkozási példa, számos verziója létezik, trendet teremtett, így tehát sikeres mémnek mondható.

A Planking népszerűségi diagramja (Forrás: knowyourmeme.com)

15 perc hírnév vagy a posztmodern kor ready made-jei?

Vajon miért hozza lázba emberek millióit az, hogy a tükör előtt csupasz fenékkel, vagy dolgok tetején bagoly pózban fényképezik magukat, majd az elkészült képeket több ezer emberrel megosztják? Számos magyarázat létezik.

A pózolós mémek sikerességét egyesek a meghökkentésben látják.

„Szeretem meghökkenteni az embereket, és az, hogy valaki egyszer csak melletted fekszik a betonon vigyázzban, meghökkentő. Nem értik, mi van.”– mondja Bor Máté profi plankinges (Népszabadság Online, 2011.11.04.)

A meghökkentés számos művészeti ágban eredményezett termékeny mémeket. A 20. század eleji avantgárd művészek ugyancsak a meghökkentés technikáját alkalmazták, és írták be magukat a kultúra történetébe. Amikor Marchel Duchamp egy közönséges piszoárt kiemelt az addig megszokott környezetéből, és egy teljesen új kontextusba – a múzeumba – helyezte- hihetetlen megbotránkoztatást váltott ki. A heves kritikák azonban egyben ismertséget is hoztak Duchamp ready-made-jeinek, illetve az általa hirdetett művészetfilozófiának. A bajszos Mona Lisa, vagy a múzeumban kiállított biciklikerék ma is ismert alkotások, amelyek mémként terjedtek el mind a képzőművészetben, mind a popkultúrában.

Úgy tűnik tehát, hogy a meghökkentés és a megbotránkoztatás sikeresnek bizonyul abban, hogy egy-egy mém minél inkább elterjedjen. A sikeres túlélés szempontjából a mémek számára a Dawkins-i elméletet követve pedig pontosan ez az, ami a legfontosabb. Ha úgy vesszük, az úgynevezett „megélhetési celebek” – Kiszel Tünde, Paris Hilton vagy Lindsey Lohan – is tu-lajdonképpen eszerint a stratégia szerint tudnak a bulvármédia sztárjai maradni.

A pózolós mémek népszerűsége ugyanakkor nagyon sokat köszönhet annak, hogy sok internet felhasználó kifejezetten élvezi azt, hogy egy fotó által több millió tekintet kereszttüzébe kerülhet. Az online pózolás kiváló alkalom arra, hogy az ember minél többször jelenjen meg az online térben, és önmagát reklámozva kielégítse nárcisztikus hajlamait. Tari Annamária a Z Generáció c. könyvében ír arról, hogy a virtuális térben a narcissurfing¬¬¬- önmagam találati aránya a Google-ban – vagy a digitálislábnyom jelenség mögött meghúzódó nárcisztikus jellemzők egy az egyben megfeleltethetőek a nárcisztikus személyiségzavar egyes vonásainak, ami általában felerősödik a neten. (Tari, 2011).

Napjaink celebkultúrájában a hírnév szimbolikus csereértékkel bír, az internet segítségével pedig, még ha csak rövid időre is, de bárkiből válhat sztár. Mint ahogy Lisa Jewel is írja 15 perc hírnév c. művében:

„Adunk tizenöt percet arra, hogy hírnevet szerezz azzal, hogy elég idióta vagy, vagy jól eljátszod az idiótát, amivel szert tehetsz mások osztatlan figyelmére.” (Jewel, idézi Tari, 2011: p. 68-69.)

Maguk a pózőrök is említik az önmagunk mutogatásában rejlő izgalmat:

„Nem értik, de figyelnek. Ez a kulcs: egy pillanat, és mindenki téged néz. Mert te nem olyan vagy, mint a többi. Büntetlen lázadás. Forgalmas hely, passzív fekvés és egy újabb kreatív, menő „arc” a Facebookon.” (Bor Máté, idézi a Népszabadság Online, 2011.11.04.)

Az online pózőrök egy idő után saját csoportokat hoznak létre az egyes pózok körül a Tumblr-on a Facebook-on vagy más közösségi oldalakon. Aronsontól mindannyian jól tudjuk, hogy az ember társas lény, ez ugyanúgy vonatkozik a virtuális világra is. Az emberek online is keresik a hasonlóan gondolkodókat, barátokat gyűjtenek, rövid beszélgetéseket folytatnak.
Több ezer ember baglyozik vagy plankingel, a világ különböző részein. Az interneten ezek az emberek megtalálják egymást, és olyan közösségeket hoznak létre, ahol másokkal is megoszthatják szenvedélyüket.

Olyan ez, mint egy kézműves szakkör, csak a virtuális térben zajlik. Mindenki elkészíti az éppen aktuális mémre vonatkozó saját verzióját, majd azt megosztja a többiekkel, és várja a hozzászólásokat. A különbség csupán annyi, hogy a résztvevők számára már nem okoznak gondot a tér és az idő korlátai. A csoportoknak a világ minden pontjáról vannak tagjai, nincs különösebb jelentősége, a faji, nemi vagy vallásbéli különbségek. A lényeg csupán a mókában való részvétel.
A pózolós mémekhez köthető csoportszellem tehát elősegíti az egyes pózok minél gyakoribb replikációit és mutációit.

Ha memetikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, az emberek másolás iránti vonzódásnak is nagy szerepe van a pózolós mémek elterjedésében. Karafiáth Balázs kommunikációs kutató szerint az utánzás egy emberi alaptulajdonság, ami mindig is a faj fennmaradásában játszott szerepet.

„Ha valaki egyszer ügyesen cselezte ki a kardfogú tigrist, a többiek sikerrel hasznosították az ellesett mozdulatot. Belső késztetést elégít ki tehát a másolás – ezért is lehetnek sikeresek a mai mémek is.” (Karafiáth Balázs, idézi az Origo, 2011.05.23.)

Számos oka van tehát annak, hogy egyesek szívesen pózolnak szörfdeszkaként íróasztalok tetején, nem feltétlenül csak az, hogy ezek az emberek mind feltűnési viszketegségben szenvednek.

Pózolás mint kulturális árucikk

A mémek, és ezen belül a pózolós mémek nemcsak szórakoztatóak, hanem igen jövedelmezőek is.

Tavaly amikor a Ben Huh „mémguru” által alapított Cheezburger Network felvásárolta az egyik legjelentősebb mémeket gyűjtő honlapot, a knowyourmeme.com-ot, már érezhető volt, hogy a mém jelenség üzleti lehetőséggel is kecsegtet . A Cheezburger Network 2007-ben jött létre, és már a kezdetektől fogva jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. A cég főleg a honlapjain megjelenő hirdetésekből és a mémek által inspirált, megrendelhető ajándéktárgyak eladásából profitál. Mivel a Cheezburger gondozásában álló honlapok népszerűsége igen magas – havonta 16.5 millió látogatót vonzanak, 2011-ig pedig összesen 375 millióan klikkeltek az oldalakon megjelenő tartalmakra – nem véletlen, hogy egyes pénzügyi befektetők is felfigyeltek a mém jelenségben rejlő lehetőségekre. 2011 elején a Foundry Group, az Avalon Ventures, a Madrona Venture Group és a SoftBank Capital összesen 30 millió dollárt invesz-tált a Cheezburger vállalkozásába, annak reményében, hogy a befektetett összeg a közeljövőben a sokszorosára térül. (New York Times: 2011.03.28)

A Tebowing nevezetű pózolós mémnek már létezik egy olyan honlapja, ahol a jellegzetes pózzal díszített pólókat, pulóvereket lehet megrendelni: http://tebowing.spreadshirt.com/
Az e-bay-en pedig karácsony előtt kapható volt a Tebowingal díszített karácsonyi üdvözlőlap is, amelyen Tim Tebow, a híres rögbi játékos a róla elnevezett jellegzetes pózban hajt fejet a jászolban fekvő kis Jézus előtt.

Karácsonyi képeslap Tebowinggal díszítve

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Draping jelenség pont pár héttel a Mad Men új évadjának kezdete előtt terjedt el. Ennél jobb marketingje nem is lehetett volna a sorozatnak. Már most mindenki a főszereplőről, Don Draper-ről beszél, és igen valószínű, hogy a Mad Men a hír-verésnek köszönhetően több ezer új nézőt fog szerezni.

A mémekre tehát már nem tekinthetünk úgy, hogy azok csak a számítógépőrült informatikusok, vagy a geek szubkultúra tagjainak szórakoztatására szolgálnak. A mémeknek dollár milliókra váltható kulturális tőkeértéke van, és egyre kelendőbb árucikkek a globális piacon.

A sikeres túlélő

Úgy tűnik tehát, hogy az online pózolós képek eddig sikeres mémnek tekinthetők. Az online térben keringő több ezer másik mémmel folytatott harcban eddig sikeresen vették az akadályokat, és túlélésük jelenleg viszonylag biztos lábakon áll. Ha egyes típusok el is tűnnek, maga a photo fad jelenség továbbra is hódit, újabb és újabb –ing végű pózolási őrületek jelennek meg, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben alábbhagyna ez a trend.

Persze lehetetlen előre jósolni bármit is a kibertérben. Bármikor megtörténhet, hogy egy új jelenség hatására csökken a pózolós mémek népszerűsége, és az emberek egy újabb hóbortot kezdenek el követni. Úgy gondolom azonban, hogy amíg csupán egy digitális kamerával készült fényképpel elérhető az a bizonyos 15 perc hírnév, addig az emberek boldogan fogják mutogatni magukat a világhálón bármilyen elképesztő pózban mindenféle dolgok tetején.

 

Farkas Zsuzsanna

 

Felhasznált irodalom:

Dawkins, Richard (1986) Az önző gén. [on-line] Gondolat, Budapest. Elérhetőség: http://terebess.hu/keletkultinfo/dawkins3.html [utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Fanni, Méhes (2011.11.04.) Vigyázz! Feküdj! Népszabadság Online. [on-line]. Elérhetőség: http://nol.hu/lap/tv/20111104-vigyazz_fekudj [utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Fogarty, Daniel (2011.09.08.) Planking Pair Fined in Melbourne, The Sydney Morning Herald.
[on-line]. Elérhetőség: http://news.smh.com.au/breaking-news-national/planking-pair-fined-in-melbourne-20110908-1jzlh.html [utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Julien (2011.07.27.) Flour Tomi összebaglyozta Bécset, Index/Velvet [on-line]. Elérhetőség: http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/07/27/fluor_tomi_osszebaglyozta_becset/
[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Km (2011.09.20.) A scarlettjohanssonozás a legújabb mém, Index/Velvet [on-line]. Elérhetőség: http://velvet.hu/celeb/2011/09/20/a_scarlettjohanssonozas_a_legujabb_mem/
[utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Lynley, Matthew (2011.03.28.) Got Memes? Cheezburger Network Buys Rocketboom’s Know Your Meme, New York Times. [on-line]. Elérhetőség:

http://www.nytimes.com/external/venturebeat/2011/03/28/28venturebeat-got-memes-cheezburger-network-buys-rocketboo-16366.html?scp=1&sq=cheezburger&st=cse

[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Meltzer, Tom (2011.05.16.) Planking: a brief history, The Guardian. [on-line]. Elérhetőség: http://www.guardian.co.uk/world/2011/may/16/planking-a-brief-history
[utolsó letöltés: 2011.március 15.].

Németh, Gábor – Sebők, Zoltán (2004) A mémek titokzatos élete. Kalligram, Pozsony

Tari, Annamária (2011) Z Generáció. Tericum, Budapest

A draping az új planking. (2011.03.12.) Kreatív.online. [on-line]. Elérhetőség http://www.kreativ.hu/reklam/cikk/a_draping_az_uj_planking
[utolsó letöltés: 2011.március 16.].

Kapcsolódó internetes oldalak:

http://draping.tumblr.com/

http://www.facebook.com/pages/Magyar-Planking-K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g-Hungarian-Planking-Community/132850240123370

http://www.facebook.com/OfficialPlanking

http://knowyourmeme.com

http://memebase.com/ragebuilder/

http://memecreator.net/

http://memegenerator.net/

http://www.reddit.com/

http://scarlettjohanssoning.com/page/2

http://szuperblog.szuperblog.hu/napi-gif-pentek/

http://tebowing.spreadshirt.com/

http://www.tumblr.com/tagged/tebowing